Bory.
Bory.
Bory.
Bory (Bori és Borfői). Első ismert őse Márton fia, Miklós, 1275-ben IV. László királytól a honti várhoz tartozó Bori földet nyerte hadi érdemei jutalmául. Idővel átszármazott Nyitra és Nógrád vármegyékbe. Tagjai közül Döme és Lőrincz, Hont vármegye szolgabírái voltak (1581. és 1596.). Mihály 1594-ben a bakabányai várőrség parancsnoka. Mihály előbb bakabányai, majd (1665–1667.) korponai kapitány. György (1675.), Gábor (1767–68.) Korpona város bírái voltak. Ezeknek utódai állandóan Korponán laktak; ez ág utolsó sarja Arnold († 1897.), ki Korpona város főjegyzője volt. A fent említett Mihály 1595-ben Varbókra nyer adományt. Fia, István, a ki 1619-ben domaniki részbirtokát elzálogosította, Korponán lakott. Ferencz 1622-ben Hont vármegye szolgabírája. György fiával, Mihálylyal Tegzesre és Nemes-Borfőre nyer adományt, de midőn 1657-ben e birtokokba be akarták iktatni, Lipthay György és István ellentmondottak. Idővel mégis sikerült e birtokokra való jogát érvényesíteni, mert Mihály korponai kapitány (1665.) Kálnai és Tegzes-Borfői előnévvel élt. A fenti György Cseri helyiségre is igényt tartott. Gábor 1705-ben Hont vármegye alispánja, egy másik Gábor pedig 1756-ban a vármegye esküdtje.
A nógrádi ágból származott Miklós 1810-ben aljegyző, 1811–1818-ig főjegyző, majd ítélőmester, kir. táblai ülnök, végre kanczelláriai előadó és udvari tanácsos. Pál (1836–1839.) Nógrád vármegye főszolgabírája, 1847-ben Nógrád vármegye országgyűlési követe, 1850-ben Hont vármegye, 1851–1853-ig Nógrád vármegye főnöke. Egyik ága 1860-ban Szabolcs vármegyében telepedett le, hol jelenleg is birtokos. Czímer: kékben görbe kardot tartó pánczélos kar, a kardon átütött török fő. A pajzs felső jobb sarkában hatszögű aranycsillag, a karhajlásnál ezüst félhold. Sisakdísz: pajzsbeli kar, kisérők nélkül. Takarók: kékarany, vörösezüst.
