Ruházat.
Ruházat.
Még jobban mutatja e külső faji jelleg között lévő különbséget a magyarság és tótság ruházata között tapasztalható különbség. Erről röviden csak azt mondhatjuk, hogy a magyarság ruházkodása határozottan magyar és kevés eltéréssel hasonló a szomszédos vármegyék magyarságának a ruházkodásához; míg a tótságé viszont a szláv ruházkodás főbb jellegét mutatja. De a vármegye magyarsága és tótsága korántsem egyöntetű a jellegzetes viseletében. Vidékenként, sőt egyes községekben is, különleges ruhadarabokat találunk mind a magyarságnál, mind pedig a tótságnál, mely ruhadarabok diszítésben és szabásban egymástól különbözők. Ilyen ruhadarab például a mellény, a szűr és a ködmön, melyeknek többféle változatát találjuk a vármegye magyarságánál és tótságánál egyaránt.
Mind a magyarság, mind a tótság a legfőbb ruhadarabjait kizárólag a saját termelésű kender földolgozásából állítja elő. A tótság asszonyai még ezenfelül, például a korponai járás több községében, a juh gyapjujából is készítenek házilag halinaposztót, a melyből azután ugyancsak házilag felsőruhát varrnak a férfiak számára. Az alsó Szekincze völgyében fekvő magyar községekben pedig csinos szalmakalapokat fonnak. A ruhadarabok kihimezése és csipkével való diszítése a magyarságnál és a tótságnál egyaránt szokásos. Ez a dísz háziiparilag készül, különösen a tótságnál, a hol a házipar más ágainak is sok mívelője akad. Így készül a bocskorok nagy száma is.
