Czukorrépa.
Czukorrépa.
Czukorrépa alá 1895-ben 1679 hektárt (1.18%), 1903-ban 2240 hektárt (1.49%) fordítottak. Aránya a Dunajobbpart arányát (1.01%), de különösen az országos arányt (0.72%) jóval meghaladja. Az 1905. évben, magánúton gyűjtött adatok, a czukorrépa-termesztés emelkedése mellett tanúskodnak, a mi a gazdasági üzem fejlődését tekintve, már azért is örvendetes jelenség, mert a népnek az egész munkaidőn át állandó keresetet nyújt. Termesztése a vármegyében közel háromnegyed százados multra tekinthet vissza. Az 1832-ben keletkezett bátorkeszi czukorgyár részére a szomszédos Komárom vármegye is termelt répát. 1845-ben Füzitőn, 1852-ben Tatán és 1871-ben Ácson keletkezett czukorgyár; a két első, idők multán megszűnt ugyan, de annak idején környékükön a czukorrépát ezek is meghonosították. A kisgazdák körében mai napság legjobban a csalóközi és udvardi járásban van elterjedve; amott Gúta, Ekel, Nemesócsa, emitt Udvard, Naszvad és Perbete tünnek ki czukorrépatermesztésükkel. A gesztesi járásban, az ácsi czukorgyár körzetében: Ács, Mocsa, Kocs, Ószőny termesztenek legtöbbet. A csallóköziek rendszerint a diószegi gyárnak, az udvardiak a surányinak, a gesztesiek az ácsinak adják át termésüket, kivéve Mocsát, mely a sárvárinak szállít. Átlagos gyöktermése az 1896. évben hektáronként 182.44 q. volt, a mi a dunajobbparti országrész átlagos termésén (227.44 q) jóval alul marad. A vetőmagot a gyárak adják a termelőnek; a gazdának tehát a fajta megválasztására befolyása nincsen. A répa minősége, a különféle befolyások szerint, nagyon változó; csak példaképen említjük, hogy az ácsi czukorgyár gazdaságában véghezvitt (1904) termelési kísérletnél (16 fajta közül), a legmagasabb czukortartalmat (17.95%) a Schreiber originálja mutat, legnagyobb gyöktermést (holdanként 137.89 q) s ehhez képest legnagyobb czukortermést (holdanként 24.61 q) a quedlinburgi Dippetől tenyésztett czukorrépa-faj szolgáltatott.
