Rétség.
Rétség.
A rétség nagy része a csallóközi járásban terül el. Az utolsó statisztikai fölvétel e vármegyében 52.400 kat. holdnyi természetes kaszáló-területet állapított meg. Legtöbb rétterület a csallóközi járásban Gútán és Keszegfalván, az udvardiban Naszvadon, Hetényben és Udvardon, a gesztesiben Ácson és a tataiban Tatán van. Ebből 45.4% a törpe és kisgazdaságokra, 54.6% pedig a közép- és nagygazdaságokra esik; mintegy fele tulajdon-, másik fele haszonélvezeti, haszonbéres és vegyes birtok. A nagykiterjedésű rétekkel rendelkező községek, különösen jobb években, szénatermésüket helyben föltakarmányoztatni nem tudván, fölöslegüket eladás útján kénytelenek értékesíteni. Gúta körülbelül 200.000 q szénát ad el évente, egy részét Budapestre, másrészét Érsekújvárra, Nyitra vidékére és Bábolnára. Gútán kívül a Csallóközben még Kamocsa, Ekel, Dunaújfalu adnak el szénát; az udvardi járásban Imely és Hetény, a tatai járásban Naszály, Dunaalmás, Szomód, Gyermely és Szomor, mely utóbbi Budára szállítja le termését. A csallóközi széna nem a legjobb minőségű s hajdanta sem volt jó hírneve. Legalább azt írja róla Fényes Elek 1842-ben: »Mily különbség van a liptói, zólyomi zsíros legelők s rétek, és az alsó-csallóközi, tóközi és hansági ízetlen széna közt!« Remélhető, hogy a jövő krónikása majd e téren is haladást jegyez föl: a telkesítés folytán a savanyú fűvek lassanként el-eltünedeznek rétjeinkről s ezek minősége, kivált ha műtrágyával is javíttatnak, előbb-utóbb javúlni fog. Réttrágyázási kísérleteket, műtrágyával, eddig Bábolnán, Kisbéren, Kömlődön tettek. Rétöntözés Kisbéren, Bábolnán, Czonczóháton, Tatán, Bagotán, Bajcson, Naszvadon, Bálványszakállason van berendezve. Az öntözés Kisbéren 2 q, Bábolnán 4.21 q, Bálványszakállason 7 q terméstöbbletet okozott holdanként; Kisbéren a széna minősége, öntözés által, 70%-al javult. Az országos növénytermesztési kísérleti állomás vizsgálata szerint, az e réteken termelt szénában édes füveket 79.79%, pillangósakat 0.61%, leveles és egyéb növényeket 14.19% arányban találtak, a savanyú füvekre tehát 5.41% esett, e szerint minőségre jobb a győrmegyeinél, melyben 28.99%, a fehérmegyeinél, melyben 47.58% s a veszprémmegyeinél, melyben 10.40% savanyú füvet állapított meg a botanikai elemzés, mely pedig feltétlenül megbizható.
