Ghymes.
Ghymes.
Ghymes, magyar község a ghymesi várhegy alatt, Barsvármegye határán. Lakosainak száma 1081, kik közül 894 magyar, 187 tót. Vallásuk r. kath. és kevés izraelita. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XII. század elején királyi birtok volt. Kath. temploma 1720-ban épült. 1877-ben az izraeliták is építtettek itt imaházat. A községben van gróf Forgách Károly barokk-modoru földszintes kastélya, melyet gróf Forgách Pál püspök 1722-ben építtetett. A kastélyban a gazdag családi képtáron kívül érdekes és értékes régi festmények vannak, többek közt Francesco Trevisani velenczei mestertől, Max Pfeilertől, aki tudvalevőleg Eugen savoyai herczeg udvari festője volt, Izbéghi Mihály magyar festőtől, Paul Hemling, Van Dyck németalföldi mester tanítványától stb. A kastély becses barokk-bútorainak nagy része a ghymesi várból származik. Az összes csarnokok, termek és szobák falai tele vannak aggatva a ghymesi hitbizományi uradalom vadászati rofeumaival, melyek közt rendkívül érdekes és ritka darabok vannak. A tulajdonos 95gróf 1886-ban agancsgyüjteményéből 1756 példányt, 1891-ben 295 és 1896-ban 198 példányt küldött a budapesti orsz. erdészeti egyesületnek. Az itt maradt 1056 darab azon állatok agancsaiból áll, a melyeket a gróf sajátkezűleg lőtt, gyönyörű és vadban bő vadászterületén, melyen az általa honositott muflon is szabadon tenyészik. A ghymesi vadászatok országos hírüek. A falu fölött magas hegytetőn emelkedik Ghymesnek még romjaiban is nagyszabásu és büszke vára. Forgách András gróf 1242-ben kezdte építtetni. Ghymest Ivánka, a Forgách Ivánch nevü ősének fia nyerte II. Endrétől. A sok viszontagságot átélt vár történeti szerepléséről más helyen emlékezünk meg, itt még csak azt említjük fel, hogy a vár egész a mult század végéig lakható állapotban volt, de már e század elején romba dőlt.
