IV. Béla és V. István.
IV. Béla és V. István.
A IV. Béla és fia István közt dúló harczok alatt, a feketehalmi csata után IV. Béla Ákos Ernyét, a vitéz nyitrai főispánt küldte lázadó fia V. István ellen. Azonban István ügyes vezérei, Miskócz Panyit és Csák Péter meglepték Ernyét, őt magát elfogták, seregét szétverték. Az isaszegi csata után pedig, mely az atya és fia közt békét eredményezett, a nyitrai urak közül többen István pártjára állottak.
Sokat szenvedett Nyitra vármegye, kivált pedig Nyitra városa a II. Ottokárral folyt hosszas és véres háborúkban. Az 1271-iki hadjáratban, mely kezdetben a magyarokra nézve igen kedvezőtlen vala, Nyitra város, a vár és a székesegyház a lángok martaléka lett. Ottokár elfoglalván Pozsony várát, a Kis-Kárpátok mentében haladt seregével s egymás után vette be az utjába akadt „tornyos” várakat, „sánczos” mezővárosokat. Azután a 557Vágnak fordult, hídat veretett és Nyitráig nyomult előre. Kalauzai magyar emberek, az V. István haragját félő Beicz Pálfiak: István és Miklós voltak. A vár ekkor Miklós, nyitrai püspök őrizetére volt bízva. A nyitrai zászlóalj az ispán vezetése mellett a Duna jobb partján gyülekező királyi seregnél volt, a vár őrsége pedig nem tudott soká ellenállani. Vincze, ki amúgy sem volt még igen erős V. István iránti hűségében, meghódolt. A város kaput nyitott, a várat feladták. Az őrség szabadon vonúlt ki, de a várra és a székesegyházra üszköt vetettek a csehek. Végre megelégelte Ottokár a pusztítást és visszavezette seregét Pozsony alá, hogy átkelve a Dunán, a királyi sereg ellen induljon.
