Vasvári Vid.
564Vasvári Vid.
Az ország diplomatái között kivált Vasvári Vid püspök és főispán játszott első rangú szerepet. Már 1334-ben járt követségben Róbert szicziliai királynál, 1344-ben pedig, mint a kir. levéltár őre (comes capellae) és titkos kanczellár szerepelt. Mikor Nagy Lajos uralkodásának első éveiben a nápolyi bonyodalom kezdődött, a bölcs király Videt szemelte ki követéül. Erre nemcsak Vidnek kiváló diplomácziai képzettsége, hanem azon körülmény is behatással volt, hogy Vid testvére, Péter főesperes, a szicziliai udvar káplánja volt s így ezen részről bátyja részére informácziókkal szolgálhatott. 1344-ben ment Vid, az országbíró, a liptai és hevesi főispán, az esztergomi, császmai és budai prépostok kíséretében, VI. Kelemen pápához Avignonba, hogy Endre koronázását kieszközölje.
Vidnek azonban sok ellensége volt s ezek iparkodtak őt a király előtt befeketíteni. Arról vádolták, hogy Endre érdekeit mellőzve, csak saját érdekeit tatotta szem előtt. Vid püspök a rágalmazókkal szemben a pápához fordult elégtételért. VI. Kelemen pedig 1345-ben meleg hangu levelet intézett Lajos királyhoz és Erzsébet királynéhoz, a melyben a vádakat alaptalanoknak mondja s Vidről, mint a király követéről, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik.
A velenczei köztársasággal 1348. aug. 5-én kötött nyolcz éves fegyverszünet Vid püspök utódjának Miklós választott püspöknek és János csongrádi főispánnak diplomacziai ügyességét dicséri. Hogy a püspök működésével Lajos király is megvolt elégedve, azt eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy Miklós már 1349. elején Kelemen pápánál járt követségben, György hevesújvári főispán társaságában.
