A várőrség kivonulása
A várőrség kivonulása
Losonczy másnap reggelre, júl. 27-ére, tűzte ki a várból való kivonulást. Úgy rendelkezett, hogy az kora reggel a prajkói (lippai) kapun történjék meg Lippa felé, vagyis a legközelebbi védhető erősségbe, hol katonái, a hozzájuk csatlakozó temesváriakkal és sebesültekkel együtt, menedéket találhatnak. A városi nép podgyászos szekereit előre bocsátá, utánuk következtek a várőrség és a sebesültek szekerei. A szekerek mellé két oldalt huszárokat rendelt Losonczy, tartván a törökök hitszegésétől. A kocsisor után vonult a várőrség kibontott zászlókkal, harczi alakzatban; Batthyány Farkas, temesi alispán vezénylete alatt, ki vitézségével és harczképességével Losonczynak legkitűnőbb alvezére volt. Maga Losonczy Forgách Simonnal és Perez Alfonzóval az elővédet alkotó huszárok élén lovagolt. A lovasság után mentek a cseh és német gyalogok és a hajdúk. A spanyol gyalogok a hátvédet alkották.*
Czímer: id. m. 141–148. ll.
A kivonulást megelőzőleg Ahmed tanácsot ült a basáival. Embertelen, alávaló tervben állapodtak meg. Azt határozták, hogy megboszulják Uláma lippai basa hadi népének a magyarok által történt levágatását, mert akkor – mondták – a törököket hasonló szerződés mellett érte a halálos veszedelem.
