a) Irányi Dániel kormánybiztosnak a határt átlépő lengyelek alkalmazásáról:
a) Irányi Dániel kormánybiztosnak a határt átlépő lengyelek alkalmazásáról:
Irányi Dániel Eperjesről nov. 7-én részletes jelentést küldött s különösen az ottani reakció elleni harcáról számolt be. Közölte azt is, hogy tömegesen érkeznek a határra lengyelek, akik részt akarnak venni a magyar szabadságharcban s hogy ezeket továbbinditja Pest felé. Közölte, hogy egy Krzsanovszky nevü, az 1831.-i lengyel forradalomban résztvett tábornok is felajánlotta szolgálatait. Kossuth válasza:
Tapasztaltatván, hogy a lengyel tiszt urakkal igen nehezen lehet boldogulni, s hogy alkudozásaiknak minden nap újabb és újabb követelésekkel állnak elő,* szükséges az ajánlkozóknak átvételében a legnagyobb óvatossággal járni el. Midőn e figyelmeztetést Önnek nov. 7-ről kelt s bizonyos Krzsasznovszky nevű tábornagyot illető kérdésére nézve, általános tájékozásaul tennék, arról is értesitem, hogy a határoknál lengyeleket már a nyelv miatt sem alkalmazhatunk, de egyébiránt is nekünk csak oly tisztekre van szükségünk, akik vagy táborkari, vagy mérnöki, vagy tüzéri képzettséggel birnak. Ha tehát a nevezett tábornagy egyik vagy másikra alkalmas, ugy nálunk szívesen látott, feltéve, hogy tiszta jelleméről kormánybiztos ur magának biztos tudomást fog szerezni.*
V. ö. előbb, 332. és 336. l.
Kossuth álláspontját a lengyelekkel szemben mindvégig a fegyverhiány befolyásolta, így pl. Szepes megye bizottmánya nov. 5-én felírt, hogy a határon túli Neumarktól tömegesen ajánlkoznak lengyel ifjak a légió alakítására, csak fegyver kellene nekik. Kossuth válasza rövid volt: «Fegyverfogható és harcvággyal telt hazafiakban hála Istennek, szükséget nem szenvedünk, csak fegyvert tudnánk mindenkinek adni. Ez szolgáljon feleletül...» (O. Lt. OHB 1848: 2814. sz.)
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 2813.
