Fájdalomérzet.
Fájdalomérzet.
A kutya ~e változó; pontosabban azokra a dolgokra, amelyek az ember megítélése szerint fájdalmat okoznak, a legtöbbször meglehetősen gyengén reagál, különösen ha agresszív hangulatban van. Verekedő kutyákat nem lehet ütésekkel v. hasonló módszerrel szétválasztani, sőt az ellenkező hatást válthat ki (ezért a verekedő kutyákat helyesebb széthúzni, hátulsó lábuknál fogva felemelni). Ha az állat nincs agresszív hangulatban, akkor ált. erőteljesebben reagál egészen jelentéktelen fájdalmas eseményekre is. Bizonyára minden kutyatartó hallotta már, hogyan vonyít a kutyája, ha véletlenül egészen gyengén rálépnek a farkára v. a mancsára. Az a fájdalom, amelyet a kutya pl. verekedés során tapasztal, fokozza agresszivitását és ily módon értékes is lehet. Ha a kutya agresszív hangulatban van, szemmel láthatóan nem tud különbséget tenni az ellenfele és a gazdája által okozott fájdalom között, amikor az utóbbi veréssel próbálja rávenni - ált. sikertelenül - a marakodás abbahagyására.
Bizonyos kísérletek arra engednek következtetni, hogy - legalábbis ami a háttájékot illeti - a kutya és az ember fájdalomérzete nagyjából egészen azonos. (Ezt egyébként az izmok összerándulása is jelzi.) Azok az állatorvosok, akik különféle betegségben szenvedő ebet láttak és kezeltek már, azt állítják, hogy a kutya kb. ugyanúgy érzi a fájdalmat, mint gazdája, csak sokkal keményebb fából faragták. Kutyáink ált. erősebben reagálnak a büntetés tényére, mint a büntetés által okozott fájdalomra.
