letelepül
letelepül tárgyatlan ige
1. <Nagyobb, kül. vándorló, nomád emberi közösség> a vándorlással felhagyva, vmely helyen állandó lakásra rendezkedik be. A törzs csak a X. században települt le. || a. <Család> vmely helyen új otthont találva berendezkedik. Ősei a XVII. században települtek le Magyarországon.
2. (ritka) Letelepedik (2). Sok bolyongás után végre kifáradva, | Letelepült Miklós az utcán egy padra. (Arany János) Letelepültek a fehérrel terített asztalokhoz. (Kosztolányi Dezső)
letelepülés; letelepülő; letelepült.
