töf-töf
töf-töf mondatszó, töftöf főnév (gyermeknyelv, hangutánzó)
I. mondatszó
1. <Az autóduda v. a motorkerékpár dudája hangjának utánzására.>
2. <Játékautóval játszó kisgyermekek szavaként, amellyel a duda nélküli játékautó indítását, mozgását kísérik.>
II. főnév -öt, -e v. -je [e, e] (ritka)
1. Autó, főleg játékautó. Jön a töf-töf.
2. Motorkerékpár, főleg ilyen játék.
töftöföl.
