traktál
traktál ige -t, -jon
1. tárgyas (bizalmas) Jóltart vmivel vkit; bőségesen etet, itat vkit. Meguntad azt a sok úri kotyvalékot, mivel itt traktáltak a fővárosban. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Kínál vmivel vkit. Te rossz csont… még majd hogy éppen téged traktálunk kásával. (Tömörkény István) Jó lány: szemeteslovakat traktál | az utcán kockacukorral. (Radnóti Miklós)
2. tárgyas (rosszalló) <Értéktelen v. a hallgatóra nézve érdektelen, hosszas mondanivalóval> terhel vkit. Sikamlós anekdotákkal, hőstetteivel, verseivel traktál vkit. Ez az egy igaz… a sok hazugság között, amikkel bennünket a gazfickó hetek óta traktál. (Jókai Mór) Egész nap fő a fejem a hivatalomban, és mikor hazajövök, ilyesmivel traktálsz. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyatlan (elavult) Szól vmiről. Először is… halljuk, miről traktál a darab. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
Igekötős igék: megtraktál.
traktálás; traktáló; traktált; traktáltat.
