~ AD (1)
~ AD (1), helynévképző, mely az illető törzsek többeséhez alkalmazkodva od, ed, ěd, öd módosításokkal jár, ú. m. lov-ak Lov-ad, lud-ak Lud-ad, som-ok, Som-od, ölv-ek, Ölv-ed, ěb-ek Ěb-ed, bög-ök Bög-öd. A hangzóval végződő gyökök, vagy törzsek után: ád, ód, éd, őd, ud, üd, id: Abád, Tarród, Ürgéd, Szapud, Gyömrőd stb. Igen sok helynévben egyszerü d: Udvar-d, Tömör-d, Farkas-d, Nyáras-d, Köves-d. Mint szorosan vett helynévképző egyezik azon d-vel, mely az i-de és o-da helymutatókban rejlik, s melynek közel rokona a helyben marasztaló t az itt ott helyhatárzókban. Egyébiránt e nemű helynevek közől többen a d-t s-re változtatják, mint: Somod Somos, Szilvád Szilvás, Almád Almás, miszerint ezen képző egyszersmind az öszveköttetési, vagy birtokviszonyi tulajdonságot jelentő as, es, os, ös értelmét is kifejezi, p. Ludad = ludas hely, Somod = somos, Ebed = ebes, Nyárad = nyáras, Ölved = ölves, Udvard = udvaros hely. Némely helynevekben gy-re változik, mint: Somogy, Szilágy, Almágy.
