RĚCZE
RĚCZE, (récz-e) fn. tt. réczé-t. Értelmére nézve l. KACSA, KÁCSA. Különböző tájszokások szerént máskép: rucza, gócza, melyek mind természeti hangnevek azon kács! récz! rucz! hangszóktól, melyeket ezen madarak hallatnak, s melyeken azokat hivogatni szokták.
