Eliáb
Eliáb A név jelentése: »Istenem - Az én Istenem Atya«. A Btöbb Eliábot említ:
1. Hélón fia, Zebulon törzsének fejedelme. Segített Mózesnek a Sinai-pusztában Izráel számbavételénél, fejedelmi ajándékot adott a szent hajlék felszentelésekor (4Móz 1,9; 2,7; 7,24).
2. Pallú fia, Nemuél, Dátán és Abirám atyja (4Móz 16,1; 26,8k).
3. A Lévi törzséből való Nahat fia, Sámuel őse. Az 1Sám 1,1 Elihúnak is nevezi.
4. Dávid legidősebb testvére. Jó megjelenésű, termetes növésű volt. Sámuel azt gondolta, hogy Isten Eliábot választotta Izráel királyává. A szép külső azonban olyan szívet takart, amely nem volt kedves az Úrnak (1Sám 16,6kk). Amikor Dávid meglátogatta három testvérét Saul táborában, Eliáb keményen rátámadt, hogy csak csatát látni ment (1Sám 17,28). Vannak, akik az 1Krón 27,18-ban említett Elihúval akarják azonosítani.
5. Gád törzséből való vitéz harcos, aki a gádiak közül harmadikként csatlakozott Dávidhoz a pusztában (1Krón 12,9k).
6. Lévita, a szövetségláda mellé beosztott őr, aki magas hangú lanton játszott (1Krón 15,18.20).
