Forró Pál (háporthoni),
Forró Pál (háporthoni),
erdélyi nemes származású udvari ember volt; Báthori András tábornok és erdélyi fejedelem szolgálatában töltötte ifjuságának idejét. Annak halála után követségekben forgott Bethlen Gábor alatt; megfordult Bécsben is. A görög és kivált a latin nyelvet jól tudta; a költészetet szerette, görög és latin verseket irt; ezekből egyet közöl Bod Athenasa. 1595-ben, midőn Rudolf Náprágy Demetert követül Lengyelországba küldte, egy üdvözlő költeményt irt hozzá.
Munkája: Quintus Cvrtiusnak Az Nagy Sandornak Macedonok királyanak viseltetet dolgairol iratatot Historiaia, mely most Deakbol Magyar nyelvre Haporthoni Forro Pal altal fordittatot, es Urunk ő Felsege akarattyabol nyomtattatot Debrecenben... 1619. (Bécsben, «hogy idejét hiában ne töltené», forditá a némely helyeit magyarázatokkal látta el; a fejedelem eszközlé a munka kiadását.) Azt a hizelgő latin siriratot, melyet Bethlen Gábor nejének, Károlyi Susánnának halálára (1624.) készített, a Siebenb. Quartalschrift (VII. 5. l.) közli.
Czvittinger, Specimen 153.
Bod, M. Athenas 87.
Horányi, Memoria I. 698.
Siebenb. Quartalschrift VII. 1801. 4. l.
Budapesti Szemle 1858. IV. 31.
Sziládi Áron, Régi M. Költők Tára IV.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 219. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése III.
