Karap Sándor,
Karap Sándor,
váltótörvényszéki elnök, előbbinek és nánási Oláh Máriának fia, szül. 1796. márcz. 18. Hajdú-Böszörményben, hol alsóbb iskoláit járta, mire a felsőbbeket 1818–20-ban a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte; előbb fogalmazó-gyakornok, azután Hajdu-Böszörmény főjegyzője volt; 1814-ben a debreczeni kir. váltótörvényszék birája, 1861. máj. 1. annak elnöke let. Neje Diószeghy Sámuelnek a Magyar Füvészkönyv írójának leánya volt. K. sógorával Diószeghy Sámuel bécsi nagykereskedővel szövetkezve s annak tervét elfogadva, 1845-ben a Debreczen, Böszörmény és Balmaz-Ujváros határai között fekvő zeleméri pusztán a hires Fellenberg-féle hofwyli nevelőintézet mintájára gazdasági s árvaintézetet alapított, melynek rendeltetése volt árva gyermekeknek paraszt gazdákká való nevelése. Tartós emléket emelt magának Debreczenben, hol 1842-ben a Nagy-Péterfia utczáról a Nagy-erdőre vezető út mindkét oldalán azelőtt kopár homokbuczkákat nagy részben összevásárolta s azokat részint maga alakította át kertekké, részint olyanoknak engedte át, kikott kerteket létesítettek. Meghalt 1863. okt. 9. Debreczenben. Egyik fia Karap Ferencz főrendiházi tag.
Czikke a M. Gazdában (1845. 92., 93., 95. sz. Zeleméri gazdasági s egyszersmind árvaintézet terve.)
Galgóczy Károly, az országos m. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1885. v. 49–54. l. és gyászjelentés.
