Mailáth József (székhelyi gróf),
a főrendiház tagja, M. György országbiró és Prandau-Hilleprand Stefania bárónő fia, szül. 1858. ápr. 11. Pécsett (Baranyam.); tanulmányait Budapesten az I. ker. főgymnasiumban (I–III. oszt.), Sopronban (V–VIII.) és a bécsi Theresianumban, a jogot az I. és II. évben a bécsi, a III. és IV. a budapesti egyetemen végezte. Az önkéntesi évet Győrött töltötte a 11. huszárezrednél, melynek hadnagya lett; jelenleg tartalékos honvédhuszár főhadnagy. 1885-ben többi testvéreivel grófi méltóságot és ennek alapján főrendiházi tagságot nyert. 1886-ban nőül vette Széchenyi Pál gróf volt miniszter leányát Máriát. Övé a zemplénmegyei perbenyiki (nagybátyjától gr. M. Antaltól örökölt) hitbizományi birtok. Zemplénmegye tiszteletbeli főjegyzője. Mint zeneszerző is működött és szerzője több kedvelt zongoradarabnak. Az ezredéves kiállítás alkalmával mint vizépitészeti csoportbiztos a Lipót-rend lovagkeresztjét nyerte. Tagja a képviselőház közgazdasági és közlekedési bizottságának. Nagy munkásságot fejt ki a közgazdasági ügyekben és a vízügyekkel behatóan foglalkozik. Elnöke a bodrogközi tiszaszabályozási társulatnak és tagja a budapesti tiszai központi bizottságnak, a tiszai társulatok közös nyugdíjintézetének, a felső-tiszai vármegyék hitelszövetkezetei szövetségének. A népnek az egész országban a Néplappal és közérdekű füzetekkel való ellátásra anyagilag sokat áldoz, hogy a rossz irányú népirodalmi termékeket kiküszöbölje. A Bodrogközön hitel- és fogyasztási szövetkezeti hálózatot hozott létre, mely idáig szép eredménynyel működik; több mint 50,000 frt költséggel Bodrogköz székhelyén Király-Helmeczen egy hasonszenvi kórházat épített. Felesége elnöklete alatt a Bodrogközön nem rég megalakult nőegyesület nagy arányú, az összes bodrogközi szegények s különösen az iskolák és tanulók segélyezését felölelő működését szintén rendkívüli áldozatkészséggel mozdítja elő, a házi ipart is meghonosította már néhány községben.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1882. A két kamarai rendszerről, 1892. Gróf Széchenyi István emlékezete); a Zemplén munkatársa.
1. A bodrogközi Tiszaszabályozás rövid ismertetése. Kassa, 1886.
2. A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére. Előadás a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész-egylet ismeretterjesztő estélyén 1887. nov. 13. Sátoralja-Ujhelyben (Megjelent a Zemplénben is.)
3. A tiszai törvényjavaslatok ismertetése. U. ott, 1889.
4. Die Monographie der Bodrogközer Theissregulirungs-Genossenschaft 1846–1896. Herausgegeben von ... Präsident der Genossenschaft. Bpest, 1897.
5. Társadalmi programm. U. ott, 1898. (A magyar gazdaszövetség kiadása. Neve Majláthnak írva.)
6. Az úgynevezett «Független Szocialismus», különös tekintettel a Bodrogközre. Sátoralja-Ujhely, 1898. (Különny. a Zemplénből.)
7. A városba özönlés és a falusi tűzhely védelme. U. ott, 1899.
8. A socialis kérdés és a falusi jólét emelése. U. ott, 1899.
9. A kivándorlásról. Bpest, 1901.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. 161. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 202., XVIII. 213. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 94. l.