kolonc, kölönc
kolonc, kölönc: 1. a kútgém végére kötött súly (fatönk, kő vagy kővel, földdel töltött veder); – 2. a házőrző kutya, a ház körül legelő állat (sertés és szarvasmarha) mozgását gátló, az állat nyakára csatolt szíjon vagy kötélen lógó, az első láb térdéig érő kerek fa vagy az egyik végén felfüggesztett súlyos fadarab. – Irod. Bátky Zsigmond: Tárgynévmagyarázati adalékok (Ethn., 1937).
Balogh István
