2. Horatius magánya (nem Sabinum) a sabinusok földjén. Maecenas ajándékozta volt neki e kis területet, Tiburtól (Tivoli) Északra. Saját leirásából tudjuk, hogy 8 rabszolgát tartott egy felügyelővel a föld megmívelésére (ep. 1, 16, 1–14. sat. 2, 7, 218). Továbbá volt mellette 5 paraszt tanya (ep. 1, 14. od. 2, 18, 24), melyeknek birtokosai a közeli Ustica nevű faluban (m. Licenza?) laktak (od. 3, 18, 9. 1, 17, 9). A villához tartozott egy Haedilia nevű kis erdőség (od. 1, 17, 9, 1, 22, 9), közelében pedig volt egy tisztavizű forrás (m. fonte degli Oratini; sat. 2, 6, 2. ep. 1, 16, 12. 18, 104). Talán ezt a forrást nevezi Horatius (od. 3, 13) fons Bandusiaenek, ha ugyan nem értendő alatta az a hasonnevű forrás, mely Horatius születési helye, Venusia közelében fakadt. A mint Tiburból jövet elérkezünk a Digentia patak (m. Licenza, az Anio mellékfolyója) völgyébe, a völgy bejáratánál jobbra találjuk Mandela helységet (m. Bandela vagy Bardela, ep. 1, 18, 104. 105). Innen még körülbelül 4–5 km.-t kell mennünk a völgyben Észak felé, míg Licenza faluval szemben a Mons Lucretilis (m. Corrignaleto) oldalában ráakadunk a forrásra és a villa valószinű helyére. A hely maga gyönyörű kilátása és kellemes, hűs levegője miatt jó nyári tartózkodási hely lehetett (ep. 1, 10, 15. 16, 8 od. 1, 17. L. még od. 2, 18, 14. 3, 4,21). L. B.