Eredeti helye Liptó vármegye; e megyében fekszik – a most is a család által birt – Lázi és Bernicze helység, melyről előnevét irja.
Törzse Sibran és Mravik 1230-ban éltek. A XV. században (jelesül 1460-ban) élt lázi Ghillány Simon .
Idővel a család több megyébe elszármazott. Trencsén megyében Ghillány Miklós 1618-ban alispán volt, és kir. udvarnok, kapta Liptó megyében Teplát .
1667-ben Ghillány György volt Trencsén megye alispánja . Ugy látszik ezen György lőn később a pozsonyi kamaránál tanácsos , és 1688-ki mart. 4-én báróságra emeltetett. Neje báró Nadányi Erzse (Zsófia) volt.
Czimere a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban királyi koronát tartva. A paizs fölött bárói korona van, és azon koronás sisak nyugszik, melyből a paizsbeli leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös .
Báró Ghillány Györgynek egyik fia János 1741-ben tábornok. – Ugy látszik másik fia azon György, ki 1699-ben Nagyszombatban tanult, és utóbb Zemplén vármegyébe telepedett, hol 1751-ben birtokán Véken az evang. egyházat a katholikusoknak adá át . És tán leánya báró Ghillány Francziska Szirmay Antalné, ki Véken 1791-ben egy kápolnát épitteté ujra fel .
Zemplén megyében e század elején birtokos a család Gesztely, Csáklyó, Vehécz és Bánócz helységben . Ugyan e megyében Ghillány János 1793-ban aljegyző volt .
1812-ben b. Ghillány János a Ludoviceára 100 frtot adott .
Lazi és berniczei báró Ghillány Sándor 42 éves korában 1842. január 11-én halt meg Ungvárott, és eltemettetett Szerednye mezővárosában, melynek vásárjogot szerze, és melyet kézmű-készitvényekkel és gőzgépes szeszgyárral élénkitett .
Trencsén megyében élt a XVII. század vége felé lázi Ghillány Illés (Elias), ki Gyurczinán is birtokosnak irá magát, és gróf Illyésházy György uradalmainak igazgatója volt. Meghalt 1681-ki sept. 30-án, kora 61. évében, eltemettetett a trencséni paroch. egyházban . Ennek családja néhány izen igy alakult :
Illés Ghillány de Lázi et in Gyurczina. † 1681.; Ádám 1709.; István; Illés 1728.; Gáspár 1727. Trencsén vm. pénztárnoka.; Ádám 1728.; Tamás; Éva (Szkalka József); Kata-Szidonia (Sirmiensis Mátyás); Anna-Mária (Szent-Iványi György)
Pozsony megyében éltek Ghillány Péter, ki azon megyében 1730-ki mart. 2-án választatott szolgabiróvá.
1732-ben Ghillány Kristóf, és Borbála Farkas Sámuel Csonkaberg magyar lovas ezredbeli kapitány neje.
1741-ben Ghillány Károly arany-sarkantyús vitéz (Eques auratus).
1797-ben Ghillány József Nyitra megye alispánja.
1760-ban élt Ghillány László, ki ily családot alkotott:
László 1760. (Vachott Zsuzsa); György 1769.; Zsuzsa (Básthy Sámuel özvegye 1781.); Mária (Tornyosné)
A család jelenleg is Magyarország több megyéjében bárói és nemesi ágon él.
Erdélyben is voltak Ghillányiak, kik berinczházi előnévvel éltek. Berinczházi Ghillány Gergely Apaffy I. Mihály erdélyi fejedelem nővérét Annát birta nőül, és 1660-ban ő vivé meg az adót Ali basának Nagyváradra annak bevétele után. Birt Doboka megyében Cserneken is . Jelenleg Erdélyben nincsenek.