BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rendkívül szomorú vagyok, hogy teljes hírzárlatban tárgyalja a parlament a szövetkezeti törvény részletes vitáját, ugyanis azt hiszem, semmiképpen nem magyarázható azzal, hogy az országnak költségvetésre van szüksége, hogy a szövetkezeti törvényt a mai nap folyamán tárgyaljuk. Rendkívül sok embernek szüksége van arra, hogy hallja, mi történik itt, őket érdekli, hogy mi történik a parlamentben és mi történik az ő vagyonukkal. És jól látható, hogy itt konkrét témákban nagyon kemény összeütközések várhatók. Faragó képviselőtársam tulajdonképpen megadta az alaphangot, és nem véletlen, hogy ennyien reagáltak rá, mert az egyik oldalról nézve látszik ilyennek, másik oldalról egészen más-milyen.
Mindamellett nagyon remélem, hogy a mai nap ennek a vitának a lezárása nem történik meg, mert szükség van arra, hogy a téesz tulajdonosai, tagjai hallják azt, hogy a parlamentben a szövetkezetekkel kapcsolatban mi hangzik el, mire számítsanak. Faragó képviselőtársam hozzászólását nagyon szerencsétlennek tartom, én nem mondtam volna el, annak ellenére - láttam, idenézeget, hogy én is azok között voltam, akik úgymond a szövetkezetek szétverésének egyik karmestere volt, nem voltam az, most sem vagyok az, de azért az nem tűrhető, hogy ferdítésekkel induljon el egy törvényjavaslat részletes vitája.
Az a magyarázat, miszerint azért nem lehet szétválni a falvak tsz-tagságának, mert nem tudnák a vagyont megosztani, nagyon egyoldalú szemlélet, és jelzem, ugyanabba a hibába fog belefutni a jelenlegi kormánypárti koalíció, amibe annak idején belefutott azzal, hogy a szövetkezeti II. törvény végrehajtásának eltussolására, illetve annak törvénytelen végrehajtására biztatták egyesek a szövetkezetek vezetőit.
Ha megnézik az ajánlás 33. pontját, Solymosi képviselőtársam próbálkozását arra, hogy megoldjon egy problémát, akkor láthatják, illetve most már mi is láthatjuk, hogy önök is látják, ezt a problémát nagyon nehéz lesz kezelni. Ezek a szövetkezetek nagyrészt gazdasági csődben vannak. Ezek a szövetkezetek a jövő év folyamán föl fognak számolni. Én azt ajánlom Faragó képviselőtársamnak, hogy akkor álljon majd föl a parlamentben és mondja el, hogy miért nem lehetett a szövetkezetek falvankénti szétválását támogatni, és miért nem lehetett versenyt indukálni ott, ahol most monopol helyzet van és ahol most a vagyon fölélése folyik nagy tempóban. Akkor kérem majd, hogy ezeket mondja el, és akkor majd - remélem, nem ilyen hírzárlat alatt - az ország lakossága hallhatja, hogy miről is van szó. Ennyit kitérőként.
(11.30)
Én tulajdonképpen az ajánlás 2. és 17. pontjának a támogatását szeretten volna kérni önöktől. Ugyanis a 20. és a 22. § az, amit ez a két módosítási javaslat érint. A 20. § nem volt érintett a kormány előterjesztése által, de ha a 22. §-ban módosítást hajtunk végre, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell a 20.-kal, így került be a körbe.
Ez a bizonyos 22. § (1) bekezdés az alapszabályt erősíti meg a termelőszövetkezetekben olyan viszonylatban: az határozhassa el, hogy ugyanazon a napon a második közgyűlést részvételi korlátok nélkül megtarthassa a szövetkezet. Ha itt az alapszabállyal nem foglalkozunk, akkor az a furcsa eset fordul elő, hogy a szövetkezet alkotmányát - ami az egész működését szabályozza -, egy egészen elenyésző kisebbség, néhány ember elhatározhatja, és ennek alapján, ilyen alapon működik a szövetkezet.
Ha tehát lehetőséget adunk arra, hogy az alapszabály szabályozza, a közgyűlés ugyanazon a napon összeülhet-e, és milyen részvétellel, akkor azt kell mondanunk - és ez a 22. §-ban javasolt módosításom pontosan ezt célozza -, hogy a szétválás, egyesülés, és a többi, az a) pontban meghatározott változás mellé vegyük be az alapszabály megállapítását és módosítását is, mert úgy hiszem, hogy ha egy szövetkezetben az alkotmány elfogadására nem sikerül összetoborozni a tagság 50 százalékát, plusz egy főt, akkor az a szövetkezet megérett arra, hogy megszűnjön. Másikat kell helyette alakítani, mert ilyen érdektelenség mellett egyetlenegy gazdasági közösség sem működhet.
Én úgy látom, hogy agrárius képviselőtársaim ezzel részben egyetértenek. Ez nem szövetkezetellenes, nem szétveréspárti - hogy ismételjem a vádaskodásokat -, ez egyszerűen szeretné a szövetkezeteket működőkké varázsolni ott is, ahol eddig ilyen ímmel-ámmal működő egységek voltak.
Ha viszont ezt a 22. §-ban javasolt módosításomat, ami a 17. pontban szerepel az ajánlásban, elfogadjuk, akkor mindenképpen vissza kell térnünk a 20. §-hoz, mert ha nem térünk vissza, akkor azt érjük el, hogy a 20. § szerint nem közgyűléseket fognak összehívni a szövetkezetben, hanem részközgyűléseket. Tehát ami szövetkezeti közgyűlésen nem érhető el a részvétel miatt, azt szépen átnyomjuk a részközgyűlések hatáskörébe, és falvanként... A törvényben benne van egyébként, ezt Faragó képviselőtársamnak mondom, mert nagyon értetlenül néz. (Derültség.) Szóval, a törvényben ez benne van. És akkor azt kell mondanunk, hogy a 20. § szerint a részközgyűlések működését is szabályoznunk kell, és a részközgyűléseken meghozható határozatok köréből ki kell vonnunk az alapszabály megállapítását és az alapszabály módosítását, s csak a közgyűlés, és csak az 50 százalék, plusz egy fő jelenlétében meghozható döntések közé kell sorolnunk.
Ennyit szerettem volna képviselőtársaimnak elmondani, nem akarom húzni az időt. Kérem, gondolják végig, ez egyértelműen szövetkezetpárti, és a valódi szövetkezetek irányába való elmozdulást célzó javaslat. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
