DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR
DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miután előre jelentkeztem felszólalásra, ezért nem kértem egy korábbi hozzászólás kapcsán kétperces reflexióra lehetőséget, de bocsássák meg nekem: mielőtt mondandóm lényegére térnék, egy-két megjegyzést teszek.
Az első az, hogy szeretném remélni: a szemben lévő padsorokból a későbbiekben nem az lesz a vita stílusa, hogy minősítünk. Az, hogy egyes képviselők mögött milyen komoly csapatok állnak egy bizonyos munka elvégzésére, több mindentől függhet - nem kívánom ezt most részletezni.
(12.10)
Általánosságban szeretnék utalni arra is - és kérem a velünk szemben ülő vezetőket -, amikor mi a szövetkezetek működésével kapcsolatos anomáliákra utalunk, akkor senki se a saját szövetkezetére gondoljon, hanem a szomszéd falura, s akkor mindjárt elfogadja azt, hogy esetleg a kritika lehet jogos is.
Az általános vitában mondandómat azzal fejeztem be, hogy kértem a kormányt, vonja vissza ezt a javaslatot, miután úgy éreztem - és úgy érzem jelenleg is -, hogy ez a javaslat összességében nem oldja meg azt a problémát, nem tudja megoldani azt a problémát, amivel a szövetkezetek jelenleg küszködnek. Ugyanis a szövetkezetekben gazdasági, gazdálkodási válság és gazdálkodási problémák vannak, nem pedig a szervezeti keretek és a szervezeti szabályok miatt működésképtelenek a szövetkezetek. Miután erre nem került sor, utaltam arra is, hogy elő fogok terjeszteni egy olyan módosító indítványt, amelyben kérem, hogy a benyújtott javaslat négy paragrafusa maradjon el, és ez történt.
Úgy érzem, nem kell feltétlenül "fehér fülűnek" lenni ahhoz, hogy az ember végigolvassa ezt a módosító javaslatot, észrevegye azokat a hiányosságokat, amelyeket jobb lett volna kijavítani, és jobb lett volna egy másik javaslatot benyújtani, amelyekben ezek nem fordulnak elő.
Miután áttanulmányoztam a kiegészítő jelentést, amely az eddigi módosító indítványokat, illetve azok sorsát mutatja, sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy lényegében érdemi módosító indítványokat - függetlenül attól, hogy azok kormánypárti vagy ellenzéki képviselőktől származtak - a javaslat előterjesztője nem támogatott.
A 34 pontból mindössze 3 javaslat nyerte meg az előterjesztő tetszését: egy, amely a takarékszövetkezetek tekintetében biztosít többletjogosítványokat, egy a hatálybalépésre vonatkozik, egy pedig egy jogszabály-szerkesztési eljárási pontatlanságra mutatott rá. Úgy érzem tehát, hogy az előterjesztő a vita jelenlegi szakában is mereven ragaszkodik az elképzeléseihez, és egy olyan irányba halad ezzel a módosítással, amely arra feltétlenül jó, hogy megmutassa: az előző időszakban hozott törvényt most kormánypárti többséggel lehet módosítani. De mint jeleztem, nem alkalmas arra, hogy a szövetkezetekben meglévő gazdálkodási, gazdasági problémákat kezelje és megoldja.
Számítva arra, hogy az eddig előterjesztett egyetlen javaslatom elutasításra kerül, kénytelen voltam csatlakozó módosító indítványt benyújtani. Ebben a csatlakozó módosító indítványban szeretném elérni azt, hogy a javaslat még meglévő hibái legalább a következő tárgyalási szakban kijavításra kerülhessenek.
Melyek ezek a pontok, amelyekre a csatlakozó módosító indítványom vonatkozik? Az első a javaslat 1. §-a, amely a szövetkezeti törvény 21. §-ának egy új bekezdését állapítja meg. Ez arról szól, hogy az üzletrészjegy-tulajdonosoknak biztosítani kívánja azt a lehetőséget, hogy évente egy alkalommal - s konkrétan meg is jelöli, hogy ez az úgynevezett éves közgyűlés - tehessenek javaslatot a napirendre vonatkozóan. Miután a törvény és ezzel összhangban legtöbb helyen az alapszabály is úgy rendelkezik, hogy csak az egy alkalommal tartandó közgyűlést írja elő kötelezően, ebből következik, hogy több közgyűlést is lehet tartani egy-egy évben valamennyi szövetkezetnél. Nem értem, akkor miért szükséges, hogy ezek közül a közgyűlések közül egyet jelöljünk meg úgy, hogy ez egy éves közgyűlés, és ezen az éves közgyűlésen van joga az üzletrészjegy-tulajdonosoknak a napirendre vonatkozóan javaslatot előterjeszteni, egyéb közgyűléseknek pedig - akárhányat is hívnak össze - ilyen jogosítványaik nincsenek. (Dr. Lakos László: Nem így hangzott el.) Köszönöm, miniszter úr, a közbeszólást, hogy ez nem igaz, de ha végigolvassuk a törvényt, akkor ebből az következik.
Miután a javaslat 1. §-a azt mondja - szeretném most egészen pontosan idézni, részben a jegyzőkönyv kedvéért, részben azért is, hogy eloszlassuk a további vitát -, hogy "Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést /(1) bekezdés/ megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javasolhatják." Ez a zárójelbe tett (1) bekezdés utal arra, hogy minden szövetkezetben évente legalább egy közgyűlést kell tartani. Tehát ha ilyen utalás van, nem tudom, csak egyedül én vagyok-e, aki félreértelmezi ezt a rendelkezést, de ebből az én megítélésem szerint az következik, hogy egy közgyűlés lesz, az éves közgyűlés, ahol ilyen lehetősége van az üzletrésztőke-tulajdonosoknak. Ha pedig nem erre irányul a jogalkotói szándék, akkor úgy érzem, nem lesz semmi akadálya azon csatlakozó módosító javaslatom támogatásának, amelyik azt mondja, hogy "Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok a közgyűlés napirendjének megállapítását megelőzően írásban bármely ügynek a közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javasolhatják".
Azon túlmenően, hogy szeretném, ha kiiktatásra kerülne az éves közgyűlésre való utalás, új szabályként vettem be, hogy mi legyen ennek a javaslatnak az előterjesztési határideje. Ha utalunk arra, hogy ezt a napirend megállapítása előtt teheti bárki, akkor evvel egyértelművé tesszük, hogy igenis ez egy általános jogosultság, és minden közgyűlésen a napirend megállapítását megelőzően ez az üzletrésztőke-tulajdonosok lehetősége és joga.
Csatlakozó indítványom 2. pontja a közgyűlés határozatképességének megállapítására és különösen az ugyanazon a napon tartott közgyűlés határozatképességének megállapítására vonatkozik. Meggyőződésem: a szövetkezeti demokrácia elveinek maradéktalan érvényesülése azt kívánná meg, hogy a szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, a közgyűlés ülésezésére olyan szabályokat állapítsunk meg, amelyek a jelenleginél szigorúbbak. És igenis, olyan tagi létszám meglétét, jelenlétét kívánja ez meg, amely feltételezi, hogy az adott ügyben legalább az érintett vagy az érdeklődő többség a közgyűlésen jelen van, és ők döntenek a szövetkezet gazdálkodásával és egyéb kérdésekkel kapcsolatos témákban.
Tehát fő szabályként szeretném, ha a hatályos szöveg azt mondaná ki: a közgyűlés határozatképességéhez legalább a tagok felének a jelenléte szükséges.
Abban az esetben, ha ez a jelenlét nem biztosított, 15 napon belül a jelenlegivel azonos napirenddel összehívott közgyűlés akkor legyen határozatképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van.
Úgy érzem, egy ilyen egyharmados limit beiktatása mégis azt mutatná: a második közgyűlésen is odafigyelünk arra, hogy ne egy teljesen alacsony, meghatározhatatlan létszámú jelenlét legyen, hanem azt mondjuk, hogy a tagok egyharmada a második közgyűlésen mégis egy olyan többség, aki érdeklődik a szövetkezet ügyei iránt, és legalább az ő jelenlétüket kívánjuk meg ahhoz, hogy bizonyos kérdésekben is lehessen határozatot hozni. De, okulva az eddigi eljárási gyakorlatból, arra az esetre, ha az "A" változatként előterjesztett módosító indítványom nem nyerné meg az előterjesztő tetszését, a választék bővítése céljából gondoltam egy másik megoldásra is. Olyan megoldásra, hogy a második közgyűlésen - amelyet ugyancsak 15 napon belül lehetne megtartani azonos napirenddel - az egyharmados szabály mellett legyen egy olyan lehetőség is: ha mégis ugyanazon a napon kívánja megtartani a közgyűlést a szövetkezet - amivel egyébként nem értek egyet, de az előbb kifejtettekből azt hiszem, ez egyértelműen következik -, itt legalább egy olyan limitet építsünk be, hogy ha ugyanazon a napon, ugyanazzal a napirenddel akarják megtartani a közgyűlést, amivel eredetileg meghirdették, akkor mondjuk azt, hogy a második közgyűlésen legalább annyi tagnak ott kell lenni, ahányan az első, határozatképtelen közgyűlésen jelen voltak.
(12.20)
Ne fordulhasson elő az, hogy egy közel 50 százalékos megjelenés esetén az első határozatképtelen közgyűlést követően öt vagy tíz százaléknyi tag jelenlétében folytassák le a közgyűlést és döntsenek.
Remélem, hogy a két változat közül azért valamelyiket támogatják, s ennek következtében bekerül a hatályos szövegbe.
Módosító indítványom 3. pontja a javaslat 4. §-ára vonatkozik. Itt utalnék azon képviselőtársaim eddigi megjegyzéseire, akik elmondták, hogy ők azért az elmúlt életükben dolgoztak már szövetkezetben, esetleg szövetkezeti jogászok is voltak, hogy az a szabályozás, amelyet a javaslat 4. §-a ad, megítélésem szerint nem üti meg azt a mértéket, amit el lehetne várni egy törvényjavaslattól. Konkrétan mire gondolok?
A javaslat 4. §-a (2) bekezdésében az van, hogy "E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdése."
Tulajdonképpen eddig nem is lenne gond, csak ugyanennek a bekezdésnek a c) pontja azt mondja, hogy "Ugyancsak hatályát veszti a szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 10. § (1) bekezdéséből a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg.
Kérdezem: mi szükség van arra, hogy megismételjük még egyszer. Ha egyszer már hatályon kívül helyezte ez a rendelkezés a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését, s utána egyszer még helyezzük hatályon kívül az 1994. évi XLIV. törvénynek azon a szakaszait is, amelyek ezt a rendelkezést megállapítják. Megítélésem szerint teljesen felesleges rendelkezés.
Ugyanez vonatkozik, a 4. § (2) bekezdésnek b) pontjára is, amelyik hatályon kívül helyezné a szövetkezeti törvény XI. fejezetét, annak címét, 112. és 115. §-ait, valamint ezzel egyidejűleg a XII. fejezet számozását XI. fejezetre, a 116. és 118. §-ok számozását pedig 112., 114. §-okra változtatja.
A már előbb említett 4. § (2) bekezdésének c) pontja megismétli ezt a rendelkezést és azt mondja, hogy "A szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 12. §-a is hatályon kívül kerül ezen módosítás elfogadásával."
Tulajdonképpen ez a 12. § nem más, mint a szövetkezeti törvény XI. fejezetének a teljes szövege.
Tehát, ha a (4) § (2) bekezdésének a), b) és c) pontja helyett csupán egyetlenegy rendelkezés kerül be a törvényjavaslatba, amelyik úgy szól, hogy "E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 4. §-a, a 10. §-a (1) bekezdéséből a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg, valamint a 12. §", ezzel az egyetlenegy mondattal ugyanazt a célt érjük el, mintha a), b), c) pontokban bizonyos rendelkezéseket kétszer helyezne hatályon kívül a törvény módosítására irányuló javaslat.
Befejezésül azt szeretném kérni, hogy a kormánypárti képviselők és az előterjesztő a módosító és csatlakozó módosító javaslatainkat ne olyan indulattal kezeljék, mint amilyen felszólalás itt - az alaphangot megadva - a mai vitában elhangzott, hanem szíveskedjenek megnézni, milyen cél vezérelte a képviselőt akkor, amikor megfogalmazta az indítványát. És ha a beterjesztett javaslat valóban hibás, akkor szíveskedjenek elismerni azt, hogy igen, nem gondoltuk át, nem erre irányult az előterjesztő elképzelése, amikor megfogalmazta a normaszöveget, és ha a képviselőnek ennél jobb, használhatóbb, korrektebb javaslata van, akkor - ha kicsit szorongva is -, mondják ki az előterjesztő részéről azt, hogy igen, támogatjuk, mert ez alkalmas arra, hogy a módosítás következtében jobb, érthetőbb és kezelhetőbb törvényjavaslat kerüljön elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
