GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm, elnök asszony. A részletes vitában a T/149. számú törvényjavaslat 3. § (1) bekezdéséhez nyújtottam be módosító indítványt, melynek lényege az volt, hogy maradjon a '92. évi I. törvény, tehát a hatályos szövetkezeti törvény rendelkezése. Hisz' a mostani, említett törvénymódosítás 3. § (1) bekezdése annyit változtat a hatályos törvényen, hogy az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai - és itt kimarad a kívülálló üzletrész-tulajdonos, tehát csak a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékukról, ezt követően a szövetkezet tagjai és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok nyilatkoznak arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. Mikor föltettem Kecskés államtitkár-helyettes úrnak a bizottsági ülésen a kérdést: hogy hogy képzelik el, eddig tanácskozási joggal részt vehettek a kívülálló üzletrész-tulajdonosok a szétválást előkészítő közgyűlésen, most hogyan oldják meg technikailag ezt a dolgot - nem kaptam rá megfelelő választ. Úgyhogy nagyon örülnék, ha az előterjesztő miniszter úr ezt elmondaná. Mert Faragó képviselőtársunk a vehemens hozzászólásában már kritizálta, hogy tehettünk ilyen bokszmeccseket - merthogy én az általános vitában meneteket említettem.
Valóban, a jelenleg hatályos törvény szerint két menetben történt eddig a szövetkezetek szétválása. Ha kizárjuk a tanácskozási jogból a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat, magából abból a lehetőségből zárjuk ki őket, hogy felszólaljanak. Ők nincsenek munkajogi függőség alatt, mint az egyszerű szövetkezeti tagok. Valóban, ahol nagyon rosszul működtetik a szövetkezetet, akkor általában a szövetkezetekben nincs olyan bátor ember, aki fel mer szólalni. Ha a kívülálló üzletrész-tulajdonosok közül szólalt fel eddig valaki - volt erre már példa - a szétválást előkészítő közgyűlésen, az maga nem szavazhatott ugyan, de tanácskozási jogánál fogva tudott jó példát mutatni, megoldási javaslatot mondani, amit vagy elfogadott a szövetkezeti tagság, vagy nem fogadott el a szövetkezeti tagság.
Tehát mi indokolta - a törvénymódosítás logikáját nem értem, ezért kérdezem a tisztelt előterjesztő miniszter urat -, hogy most még ebből a tanácskozási jogból is ki kell rekeszteni a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat? Erre kérném válaszát, ha képviselő kérdezhet az előterjesztő minisztertől. Nem tudom, van-e lehetőség erre a Házszabály szerint. Köszönöm szépen.
