BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Francz Rezső képviselőtársam hozta szóba a szövetkezeteket, meg a 2. számú kormánykérdést, hogy akarjátok-e állampolgárok, hogy a szövetkezetnek is... Kérdem én a kormánypártok között ülő, felelősen, termelésben gondolkodó szövetkezeti vezetőket: van értelme ezt a kockázatot vállalni azért, hogy a szövetkezet nevére lehessen földet venni? Van értelme? Ha van (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Gratulálunk!), sajnálom.
Viszont én azt mondom, hogy miért nem akarnak a tagjaik nevére földet venni, ha van pénzük. (Dr. Kövér László: Mert nem a tagoknak akarnak földet venni.) A tag nevére tessék földet venni! Ugyanis minden szövetkezeti tag nevére 300 hektárt vagy 6 000 aranykoronát nyugodtan lehet venni. Csak én nagyon jól tudom, hogy a szövetkezetek jelentős részének egy árva vasa sincs erre a célra. Más úton próbálja megszerezni a földet. De akkor ne tessék belekeverni ezt a külföldi vásárlásos ügyet a dologba, mert könnyen előfordulhat, hogy azok alól a szövetkezetek alól csúszik ki legelőször a föld, amelyeknek a vezetői most erősen kardoskodnak a vásárlás jogának megszerzéséért. Ugyanis legelőször azt a földet fogják eladni, amelyet önök bérelnek. Mert az nem kötődik tulajdonoshoz, annál nincsen kötődés hozzá, és az lesz először is piaci áru. S ha azt megveszi mondjuk egy külföldi, akkor önöknek azt mondja, hogy föl is út, le is út. (Francz Rezső: Ez zajlik.)
Egy másik probléma van, hölgyeim és uraim. Abban a pillanatban, amikor önök alól a földet kivásárolja valaki, az egész szövetkezetnek az összes termelőeszköze pillanatok alatt elértéktelenedik, istállóstul, gépestől, mindenféle termelőeszköz. Ugyanis föld nélkül ezeket nem lehet hasznosítani, és ingyen hullik a külföldi vevő ölébe egyéb vagyon is.
Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
