VANCSIK ZOLTÁN
VANCSIK ZOLTÁN
VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt nevében elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az MSZP és országgyűlési frakciója elkötelezett híve az országos népszavazás megtartásának, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány által kezdeményezett időpontban, november 16-án a népszavazás megtörténhessen, eredményes legyen, és Magyarország számára megnyíljanak azok a lehetőségeket, amelyeket a külügyminiszter úr expozéjában felvázolt.
Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a Szocialista Párt választási programjában, valamint a kormányprogramban a NATO-hoz történő csatlakozás népszavazással történő megerősítése szerepel. A NATO-hoz való csatlakozás ügyét népszavazásra bocsátani nem alkotmányos előírás. A NATO nem nemzetek feletti szervezet, mint az Európai Unió, döntéseit nem többségi elv alapján, hanem konszenzussal hozza, ezért a csatlakozás nem érinti az ország szuverenitását. A NATO-csatlakozás során tehát nem történik szuverenitásátruházás, ezért elméleti szempontból nem kötelező népszavazást tartani a kérdésről.
A katonai szövetségekhez való tartozás kérdését nem referendumon szokták a világban eldönteni. Az Észak-atlanti Szerződés esetében sem volt még példa arra, hogy belépésről döntő népszavazás legyen. A NATO-tagságról eddig csupán egyetlen tagállamban, az 1982-ben csatlakozott Spanyolországban rendeztek népszavazást, de ott sem a belépésről, hanem jóval a csatlakozást követően, 1986-ban a bentmaradásról szavaztak.
Vállaltuk a nem kevés költséggel és kockázattal járó lépést annak ellenére, hogy Magyarországon az alkotmányból levezethető általános elv az Országgyűlés által történő hatalomgyakorlás. A közvetlen demokrácia intézményrendszereit ugyanis a legtöbb demokratikus országban rendkívül elővigyázatosan és megfelelő korlátozással alkalmazzák. A népszavazás, a népi kezdeményezés korlátozza a parlament jogait, hatáskörét, ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy helyettesítse a képviseleti szervek olyan döntéseit, amelyek összetettek, sokoldalú megfontolást igényelnek, és így nem redukálhatók egyszerűen a referendum esetén szokásos igen vagy nem alternatívákra.
Az Országgyűlés 1995-ben a NATO-népszavazást elutasító 120/1995. (XII. 22.) határozatában megállapította: "a véleménynyilvánító népszavazás kiírása nem időszerű, mert ebben a kérdésben a Magyar Köztársaság jelenleg nincs döntési helyzetben". Továbbá: "az Országgyűlés ugyanakkor kötelezettségének tekinti, hogy a döntéshez szükséges pontos feltételek megismerését követően a Magyar Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást rendeljen el".
Most, 1997-ben került a Magyar Köztársaság abba a helyzetbe, hogy a NATO-csatlakozás pontos feltételeit, előre látható kihatásait megismerheti. Tekintettel a kérdés súlyára, a katonai szövetséggel kapcsolatos tapasztalatokra és a jelenlegi belpolitikai helyzetre, helyes, ha e kérdésben a választópolgárok közvetlenül nyilvánítják ki akaratukat.
Tisztelt Országgyűlés! A XXI. század küszöbén megkezdtük az utazást egy új, biztonságosabb és szabadabb Európa felé - jelentette ki Madridban Bill Clinton. A madridi csúcstalálkozó történelmi döntéseként Magyarország az első körben meghívást kapott a NATO-ba. Mint emlékezetes, 1990 óta a mindenkori magyar kormányok - ide értve a Németh-, az Antall- és a Boross-kormányt is - erre vártak. Éppen Horn Gyula volt az, aki még Varsói Szerződés egyik tagországának külügyminisztereként lepte meg a világot a majdani NATO-tagság gondolatával. Most tehát adott a lehetőség a csatlakozásra, amelyet nem szabad elszalasztani.
Úgy tűnik azonban, hogy a pártok között kezdetben meglevő konszenzus ellenére veszélyben van a NATO-menetrend. A magyar csatlakozási akaratot megerősítő külügyminiszteri szándéklevélnek november vége felé meg kell érkeznie Brüsszelbe ahhoz, hogy - a NATO belső eljárásait is tekintetbe véve - a december közepére tervezett külügyminiszteri értekezleten aláírhassák a csatlakozási jegyzőkönyvet. A külügyminiszteri szándéklevél megírásához viszont már szükség van a népszavazás eredményeinek ismeretére.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar választópolgárok előtt ismeretes az is, hogy a Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére 1997. július 10-én tartott hétpárti találkozón a parlamenti pártok vezetői között teljes körű egyetértés volt a NATO-tagság támogatása és a népszavazás ügyében.
(10.00)
Ezen alapult az az Országgyűlésben ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott politikai nyilatkozat, mely történelmi jelentőségű eseményként üdvözli Magyarország NATO-meghívását, tudomásul veszi és támogatja a kormány népszavazási kezdeményezését.
Az egyik parlamenti párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, megbontotta ezt a konszenzust augusztus közepén, és - nem tudni mi okból, arra gondolni sem merek, hogy önös pártpolitikai érdeknek rendelve alá a nemzet érdekét - felrúgta a konszenzust. Az ellenzéki pártok képviselői 1997. szeptember 9-én, egy nappal a brüsszeli NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt - ezt nem tartom véletlennek - megakadályozták a népszavazás elrendelését célzó országgyűlési határozat kivételes eljárásban történő tárgyalását. Vajon miért?
Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a szavazás időpontja sorsdöntő, és a parlament által eldöntött tárgyalási ütem alapján biztosítható, hogy október 7-én az országgyűlési határozati javaslat zárószavazása megtörténjék. Ha önök ellenzéki frakcióként elkötelezett hívei a NATO-csatlakozásnak, akkor mostantól a nézetkülönbségeket félretéve önök is megtesznek mindent a referendum sikere érdekében. A népszavazás nagy kockázatot jelent. Siker esetén a döntés megfellebbezhetetlen, ám egy érvénytelen népszavazás a politika egésze számára kínos kudarc, nem beszélve Magyarország történelmi esélyének elszalasztásáról.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyar nép és a termőföld kapcsolata évszázadok óta igen szoros. Tekintettel a társadalom, valamint a gazdaság strukturális változására, szükségessé vált a termőföld tulajdoni szerkezetének újragondolása. Meggyőződésem, hogy a beterjesztett földtörvény módosítása olyan biztosítékokat tartalmaz, amely kizárja a külföldiek földszerzését. (Dr. Balsai István: Olvasd már el! - Derültség.)
A népszavazás kérdéseinek megfogalmazásakor két igényt kellett kielégíteni: egyrészt, hogy a termőföld ne kerülhessen külföldi állampolgárok vagy jogi személyek tulajdonába másrészt, hogy a földtörvény módosítása ne legyen akadálya az Európai Unióhoz való csatlakozásnak.
A kormány és a kormányzó pártok többször kinyilvánították, hogy a földtörvény módosításával nem akarják eladni a földet külföldieknek. Hasztalan tettük mindezt. Az ellenzéki pártok ezzel az igazságtalan, hazug állítással gyűjtik az aláírásokat. (Gyimóthy Géza: Na! Ne minősítsd!) Önök, akik között ott vannak az előző kormány képviselői, kormányzati tisztviselői. Az aláírást kezdeményezők között tehát ott vannak azok, akik 1990 után a magyar mezőgazdaságban a kárpótlási törvénnyel zűrzavaros, áldatlan állapotot idéztek elő. (Gyimóthy Géza: Amit a kommunisták elraboltak.) Ezzel súlyos károkat okoztak az agráriumból élő millióknak, így - lehet mondani - az egész nemzetnek. (Gyimóthy Géza: Ha nem lett volna kommunizmus, nem lett volna kárpótlás!)
Az is tény, kedves ellenzéki képviselőtársaim, hogy a kárpótlási folyamat keretében 1991-től mintegy 50 ezer hektárt juttattak (Dr. Balsai István: Magyaroknak.) külföldi állampolgárok kezébe.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köztudott az is, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormányzat az elmúlt három esztendőben semmiféle intézkedést nem tett, amely legalizálta volna a külföldiek földszerzését. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Most tettek.)
Mi a földtörvény módosításának oka? (Közbekiabálások.) Az, hogy jelenleg a földszerzésből a mezőgazdasági vállalatok, a szövetkezetek ki vannak zárva. Ez diszkrimináció velük szemben. Ezek a vállalatok és szövetkezetek háromszor annyi dolgozót foglalkoztatnak, mint a magángazdák. Mi tehát a magyar agrártársadalom többségét képviselőknek szeretnénk a többiekkel azonos jogokat teremteni, hogy ők ugyanúgy vásárolhassanak földet, mint a természetes személyek. A törvénymódosítással meg szeretnénk szüntetni egy monopóliumot, azt, hogy csak magángazdaság, magánszemély vásárolhasson földet. Hangsúlyozom, hogy a kormány és a szocialista frakció az agrártársadalom többségének érdekeit védi, és nem a külföldiekét. (Közbeszólás: Csak ők ezt nem tudják. Dr. Balsai István: Olvasd már el azt a törvényt!)
Az ellenzéki pártok az aláírás-kezdeményezést arra is felhasználták, hogy a földkérdésben összekeverjék a választópolgárok gondolatait. (Derültség az ellenzék részéről.) A külföldiek tulajdonszerzése elleni tiltakozást hangoztatják (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: A plafonra vigyázzunk! Orvost!), de a szövetkezetekkel szemben a középbirtokot védik. Ezt bizonyítja a Gazdaszövetség vezetőjének nyilatkozata is. Idézem: "Nekünk, magángazdáknak érdekünk az, hogy kikapcsoljuk a piacból a versenytársakat." Erről van szó, ez tiszta beszéd. (Taps az MSZP soraiból.)
Az ellenzéki pártok érvelése szerint tragédia, ha hazai szövetkezet vagy más agrártevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerez. Ugyanis a földet alacsony áron a hazai kistermelőktől veszik meg a téeszek, és mögöttük a tőkével meghúzódó külföldi természetes vagy jogi személy áll. Ezért kell a népszavazáson nemet mondatni a néppel a külföldiek és a szövetkezetek földvásárlási törekvéseire mindaddig, míg a hazai földárak a magasabb nyugati értéket meg nem közelítik. Így lenne - állítják önök - sikerrel védhető a kis-magántulajdonosok létérdeke.
Ez a kérdésfeltevés velejéig hamis. Nem ad választ arra, hogy miért alacsony a hazai földár. Elsősorban azért alacsony, mert működésképtelen a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete. A szövetkezet nem vásárolhat földet, és nem kaphat tőkehitelt (Gyimóthy Géza közbeszólása.) a magántulajdonos kisbirtokosok zöme pedig nem képes az árutermelésre, és szintén nehezen jut hitelhez.
A felaprózott birtokszerkezetet elsősorban a kárpótlás teremtette. A kárpótlás negatív következményei tovább nem magyarázhatók és nem védhetők. A kárpótoltak többsége - nem lévén mezőgazdasági foglalkozású - nem akar és nem is tud a kisbirtokával mit kezdeni. Valódi kérdés egyedül az lehet: hogyan kerülhetnek tőkeerős tulajdonosok kezébe a termőföldek? A kérdés folytatása pedig úgy szól, hogy a szövetkezetek és a nagyobb földmagántulajdonosok a földek megszerzéséhez és a működőtőke bevonásához kaphatnak-e egyenlő jogi esélyt. Az ellenzék népszavazási variánsa szerint a szövetkezetek ilyen esélyt ne kapjanak, inkább vegetáljon tovább a mezőgazdaság, inkább ne jöjjön ide évekig a szükséges külső tőke. (Közbeszólások.) Az ellenzéki politika egy szűk körű hazai agrárvállalkozó réteg érdekeit képviseli. Ezek a magántulajdonosok akarják saját kézben koncentrálni a földbirtokok nagy részét. Céljukat kizárólag egy népszavazással védhetik meg, ezért szeretnék megnyerni a népszavazást.
A kormány népszavazási változata jobban figyelembe veszi a szövetkezetek érdekeit, amikor a földszerzést két kérdésre bontja. A második népszavazási kérdés nem tesz különbséget a tulajdonszerzésben a belföldi szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek és hazai magántulajdonosok között. Ez a javaslat kétségtelenül elősegíti a szövetkezetek bekapcsolódását a polgári társadalomba, a szabad árutermelő gazdálkodásba.
A kormány harmadik kérdése a külföldiek földszerzését csak az ország európai uniós csatlakozásáról rendezendő népszavazás döntéséhez köti. Nehezen lenne védhető a földszerzés teljes korlátozása, ha egyszer az Európai Unió tagja lesz ez az ország. Az ellenzék megszorító szándékai lassíthatják integrálódásunk ütemét. Magyarországnak az uniós tagság legalább évi 2,5 milliárd ECU fejlesztési segélyt jelentene. Ezt kétségtelenül veszélyezteti a népszavazás korlátozásokat jóváhagyó kimenetele. (Derültség az ellenzék soraiban.)
(10.10)
De ahogy mondani szokták... (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Orvost!), egy szabad országban szabadon teheti tönkre európai integrálódásának most megnyílt történelmi esélyét.
Az MSZP-frakció javasolta a miniszterelnöknek és a kormánynak, hogy a földkérdésben is kezdeményezze a népszavazás kiírását. Az adott kül- és belpolitikai helyzetben ugyanis a legtisztább eljárás az, hogy a NATO-hoz való csatlakozást és a földtörvény módosításával kapcsolatos kérdéseket egy népszavazáson lehessen eldönteni. Az adott helyzetben ez felel meg a közvetlen demokrácia eszményének.
Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy az ügydöntő népszavazás a parlament és a kormány számára nem jelent minőségi különbséget, mert ha egy véleménynyilvánító szavazás netán negatív lenne, az a kormány számára ugyanolyan erkölcsi kötelezettségekkel járna, mint egy ügydöntő. Így azonban világosabb az álláspontunk, mert nekünk nincs takargatnivalónk. (Szórványos nevetés az ellenzéki padsorokból.)
Tisztelt Választópolgárok! Önökhöz fordulok, hiszen önök fognak dönteni november 16-án. A szocialisták azt kérik, hogy jöjjenek el szavazni e napon, és szavazzanak... (Gyimóthy Géza: Az ellenzék is!) gyermekeink, unokáink biztonságosabb és jobb életére! Mondjanak igent, igent, igent a kérdésekre!
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
