HORVÁTH VILMOS
HORVÁTH VILMOS
HORVÁTH VILMOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a bizottság vezérkara Strasbourgban az Európa Tanács ülésén vesz részt, ezért én vagyok a bizottság előadója - talán ez okozhatta a zavart. Hiszen azt hiszem, természetes, hogy az emberi jogi bizottság - úgymond mint főbizottság is - azokban a témákban, amelyek az állampolgári jogok országgyűlési biztosával kapcsolatosak, minden alkalommal elmondja véleményét. Az emberi jogi bizottság még decemberi ülésén tárgyalta azokat a módosító javaslatokat, amelyeket az államtitkár úr is az imént említett, és a bizottság 14 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett támogatta valamennyi javaslatot.
A bizottsági ülésen felmerült továbbá az is, hogy kívánatos lett volna, ha a törvényjavaslat megoldást hoz arra a hatásköri vitára is, ami az ügyészség és a biztosok között merült fel. Ennek az a lényege, hogy az ügyészség nem tekinti magát olyan hatóságnak, amelynek tevékenysége során felmerülő visszásságra kiterjedne az ombudsman vizsgálati hatásköre. Ezzel szemben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény 29. § (1) bekezdése - amely felsorolja azon hatóságokat, amelyekre kiterjed az ombudsman vizsgálódási jogköre - az f) pontban csak a bíróságokat vonja ki az ombudsmani vizsgálattal érinthető igazságügyi szervek közül. Ennek oka egyébként a bírói függetlenség alkotmányos elvének tiszteletben tartása.
A legfőbb ügyész szerint az ügyészség azért nem tartozik az országgyűlési biztosokról szóló törvény hatálya alá, mert a felsorolásban nem szerepel nevesítetten. Mi, képviselők azonban valamennyien, akik annak idején megalkottuk az ombudsman-törvényt, a világ legtermészetesebb dolgának vettük, hogy az ügyészség is igazságügyi szerv, ezért nem kell külön nevesíteni a felsorolásban, hiszen beletartozik az "igazságügyi szerv" gyűjtőkategóriába; eszünkbe sem jutott, hogy a bírósághoz hasonlóan kivételként szerepeltessük. Az ügyészség kivonulása az ombudsman látóköréből egyébként azt is jelenti, hogy a rendőri visszásságokkal kapcsolatos ombudsmani fellépési lehetőség is korlátozva van, hiszen ezekre nem egyszer az ügyészség ráül, és csak rajta keresztül lehetne az ombudsmannak adatokhoz jutni.
Ezért a törvény téves, szűkítő ügyészi értelmezésével szemben törvényalkotói úton fel kellett volna lépni, erre alkalmat adhatott volna a jelenlegi törvényjavaslat is. Kár, hogy ez nem így történt. Az országgyűlési biztosok egyébként Alkotmánybírósághoz fordultak a hatásköri vita tisztázása végett, de erről, azt hiszem, bővebben a jövő héten - amikor az állampolgári jogok biztosainak jelentését tárgyaljuk - szó fog esni. Azt a három javaslatot, ami konkrétan megjelenik, természetesen - még egyszer mondom - a bizottság támogatja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
