DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! E késő esti órában mindenképpen szólni kell a jelzett képviselő uraknak erről a fontos törvénytervezetről, hisz előbb-utóbb nyugvópontra kell helyezni ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot.
A halászatról szóló törvény előterjesztése időszerű. Sajnálatos azonban, hogy az igen kiváló szakmai szempontok közé politikai szempontok is bekerültek. A hozzászólásomban a javaslat egyes rendelkezéseire kívánok általános megjegyzéseket tenni, figyelemmel az említett politikai szempontokra is.
A törvény különleges rendelkezései, "halászati vízterületek" cím alatt a következő feltételeket rögzítik. Az a) pontban "a génállomány megőrzése érdekében", a b) pontban "oktatási vagy kutatási célból", a c) pontban "természetvédelmi okok miatt", a d) pontban "más közérdekből" lehet vízfelületet különleges rendeltetésűvé nyilvánítani.
A fentiek közül a b) pont törvényi szabályozása felesleges, mert oktatási és kutatási tevékenységet bármilyen vízterületen lehet végezni. Gondot fog jelenteni a gyakorlat számára a d) pont értelmezése, mert a "más közérdek" kifejezés többféleképpen értelmezhető. Ez a megfogalmazás a rendszerváltás előtti "népgazdasági érdek" kifejezésére emlékeztet. A javaslat rendelkezik a magyar állam önálló halászati jogának gyakorlásáról.
A 12. §, amely a halászati jog hasznosítása nyilvános megfizetésével foglalkozik, kiegészíthető lenne azzal, hogy a haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatok elbírálásakor a helyi székhelyű szervezetek előnyt élveznének. Ez gazdasági és politikai szempontból egyaránt jelentős. Ugyanezen rendelkezéssel kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy a pályázat elbírálása során is érvényesíteni kell a helyi érdekeket. A halászati jog haszonbérbe adásával kapcsolatosan a javaslat rendelkezik a szerződés megszűnéséről, és kimondja, hogy a haszonbérlő követelheti az el nem vihető halászati berendezések, létesítmények és egyéb beruházások tényleges értékét.
Ez a rendelkezés véleményünk szerint felesleges. A szöveg értelmezése szerint egy adott vízterületen a haszonbérlőt mindaddig nem lehet megfosztani bérleti jogától, amíg teljes követelését ki nem elégítették. Ezek a rendelkezések óriási károkat okozhatnak, és évtizedekre kiható negatív hatásokat eredményezhetnek, ezért a követeléseket, a szerződés megszűnésekori elszámolási rendet már a megállapodásban rögzíteni kell. A jogorvoslat tekintetében pedig a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A területi engedélyek kiadásával kapcsolatosan a javaslat rögzíti, hogy a halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni. Ez a szövegezés helytelen és pontatlan. Mindenképpen szükségesnek tűnik ebben az engedélyben azt is feltüntetni, hogy alkalmanként milyen fajtájú és mennyiségű hal fogható ki, és mi lesz azok tulajdonjogi sorsa.
A halászati jog gyakorlásának egyik fontos összetevője az állomány megfelelő őrzése. Ezzel kapcsolatosan a javaslat több rendelkezést tartalmaz. Mindenképpen kívánatos, hogy a szakszerűség biztosítása érdekében ezt a tevékenységet megfelelő képzettségű szakemberek lássák el. Ugyancsak a szakszerűség biztosítása miatt kötelezővé kell tenni, hogy a halászatra jogosult bizonyos mennyiségű vízfelület felett - például 500 hektárnál nagyobb vizeken - szakirányú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztasson.
A hatóságok fontos feladata a halászati jog gyakorlásának ellenőrzése. Ebből a célból a jogosultnak évente jelenteni kell a 33. § (1) bekezdésében meghatározott tényezőket, így például a továbbnevelési vagy fogyasztási célból kihalászott mennyiséget és fajtát. Indokolt lenne azonban azt is előírni, hogy a jogosult köteles legyen bejelenteni a felmérő és az őszi halászatokat is.
A hal élőhelyének védelme a javaslatban részletes szabályozást kapott. Az állomány egységének védelme ebben a tekintetben kiemelkedő. Ebből a célból megfontolandó annak a kötelezővé tétele, hogy a halászatra jogosult köteles legyen folyamatos próbahalászatokat tartani az állomány összetételének és egészségügyi állapotának megállapítása érdekében. Ezzel megelőzhetővé válnának az egyre gyakrabban előforduló tömeges halpusztulások.
A halászati igazgatás rendelkezik a halászati hatóságok tevékenységéről. A javaslat szerint az első körben a halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. Véleményem szerint ezt a mondatot a javaslatból törölni kell, mivel az elsőfokú halászati hatóság illetékességét a közigazgatási határok egyértelműen rendezik.
(21.30)
Gondoljunk például a Tisza-tóra! Ez a vízfelület 13 500 hektár. Ennek egy része Heves megyéhez tartozik, másik része pedig Szolnok megyéhez. Ennek következtében a két hatóság hatásköre, illetékessége ütközik egymással. Előfordulhat tehát, hogy az illetékes megyei szervek eltérő intézkedéseket hoznak.
Az illetékes miniszter feladat- és hatáskörével kapcsolatosan ugyancsak ki kell emelni, hogy jogértelmezési problémákat fog okozni a közérdek-kifejezés helyett. A miniszter ugyanis halászati vízterületet közérdekből különlegessé nyilváníthat. Félő, hogy annyi közérdek lesz, ahány miniszter gyakorolja majd a hatósági jogot.
A halászati felügyelő feladata és hatásköre a halállomány tekintetében meghatározó. A halászati felügyelő szervezési feladatkörében nyilvántartást vezet a halászati vízterületről. Gondoskodik az adattár vezetéséről és ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat. Ehhez a rendelkezéshez javasoljuk felvenni azt az esetet, amikor halpusztulás következik be. Célszerű lenne a felügyelő kötelezettségévé tenni azt, hogy a halpusztulás során fel kell deríteni annak okát, és ellenőrizni kell a tetemek elszállítását.
Tisztelt Országgyűlés! A fenti kiegészítéssel, módosításokkal alkalmasnak ítélem a javaslatot arra, hogy a halászati jog kérdéseit rendezze. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
