DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában szó esett a törvényjavaslat értelméről, illetőleg fontosságáról, ezért én ezt nem szeretném megismételni; viszont benyújtottam a büntető törvénykönyv módosításához néhány módosító indítványt. Lényegében valamennyi módosító indítvány a büntető törvénykönyvnek a különböző orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos részével foglalkozik, amely tulajdonképpen egy új fejezetet hoz létre a büntető törvénykönyvben.
Az első módosító indítványom egy olyan újonnan létrehozott tényállásra irányul, amely úgy szól, hogy "a születendő gyermek nemének megváltoztatása". Véleményem szerint nagyon helyes dolog, hogy a büntető törvénykönyv büntetendőnek minősíti az ilyen típusú genetikai változtatást, és ebben a tekintetben, azt hiszem, nyilvánvalóan büntetőjogi korlátokat is kell szabni az ilyen típusú vállalkozásokkal szemben. Hiszen a mai orvostudomány ma már képes - vagy nagyon hamar nagyobb tömegekben is képessé válik - olyan típusú genetikai beavatkozásokra, amelyek adott esetben a megszületendő gyermek különböző genetikai jellemzőt, így például a nemét is befolyásolják.
Nagyon fontos része ennek a szabálynak az a pont is, amely azzal foglalkozik, hogy abban az esetben, ha ezt a fajta beavatkozást valamifajta orvosi vagy betegségmegelőzési ok miatt végzi el az illető orvos, abban az esetben természetesen ez nem bűncselekmény, tehát nem büntetendő a cselekmény elkövetése. Ebből kiindulva készítettem el módosító javaslatomat, amely arról szól, hogy ne pusztán a születendő gyermek nemének, genetikai jellemzőjének a megváltoztatása legyen az a pont, amellyel szemben adott esetben büntetőjogi korlátokat kell szabni, hanem a születendő gyermek más genetikai jellemzőit is be lehessen vonni ebbe a körbe.
Módosító indítványomat részben az inspirálta, hogy orvosi körökből felhívták a figyelmet az egyéb genetikai jellemzőkkel kapcsolatos veszélyekre is, és tudomásom szerint az Országos Egészségügyi Tanács is - részben emiatt is - beterjesztésre alkalmatlannak találta a törvényjavaslatot. Ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, és elhangzott a Népjóléti Minisztérium ott levő képviselőjének a szájából is, hogy miután a kormány benyújtotta az Országos Egészségügyi Tanácshoz ezt az indítványt - általában az egész büntető törvénykönyv orvosi vonatozású módosításait -, az illető testület azt kérte, hogy pontosításokat végezzenek el rajta, és ezután hozzák vissza. Ez a visszahozatal a testület elé nem történt meg, hanem a kormány inkább beterjesztette a parlament elé.
Visszatérve magára a módosító javaslatra: más genetikai jellemzők megváltoztatása ugyanolyan problémákat okozhat, hiszen a genetika tudománya rohamosan fejlődik, és ilyen tekintetben gondoljunk arra - nagyon laikusként, hiszen én nem vagyok orvos -, hogy adott esetben a hajszíntől kezdve a bőr színéig nagyon sok minden olyan külsődleges tényező is megváltoztatható, ami ilyen tekintetben mindenképpen gondot okozhat. Éppen ezért szerencsés még időben a büntetőjogi védelmet az ilyen típusú orvosi beavatkozások előtt megnyitni.
Az az ellenérv nem áll, hogy ebben az esetben gyógyító célra nem lehet ezeket elvégezni, hiszen azt gondolom, az az elsődleges cél ebben a tekintetben is, hogy minél több egészséges ember szülessen, minél kisebb legyen a testi hibával vagy más módon született gyermekek száma. Erre ez nem áll, hiszen az előbb idézett módon abban az esetben, amikor ezt az egészség védelme érdekében teszik, az természetesen már az eredeti tényállás szerint sem büntethető.
(16.20)
Éppen ezért célszerűnek tartanám a társadalom védelme szempontjából és a társadalmi érdekek védelme szempontjából azt, ha nem pusztán a születendő gyermek nemének, hanem más genetikai jellemzőinek a megválasztásában sem lenne, hogy úgy mondjam, ilyen típusú korlátlan szabadság. Ez egy erkölcsi kérdés is, azt hiszem, mindenképpen ide kell hozni ezt a szempontot is, hiszen természetesen mindenki azt szeretné, ha minél tehetségesebb, minél jobb képességű, minél szebb gyermekei lennének. Abban az esetben, ha itt megnyílik a más genetikai jellemzők megválasztására a lehetőség, és ha ezt ilyen módon büntetőjogi szankciókkal nem fenyegetjük, akkor az ugyanolyan káros hatásokkal járhat, mint a törvényjavaslatnak ez a tényállása, amely a születendő gyermek nemének a megválasztására vonatkozik. Szintén társadalmi érdek, hogy ezt ne lehessen szabadon megtenni. Ennyit az egyik módosító indítványomról.
A másik módosító indítvány összefügg a Btk. új 173. §-a (4) bekezdésének módosításával; véleményem szerint különös, ellentmondásos és megmagyarázhatatlan rendelkezést tartalmaz ez a bekezdés. Ez a törvényhely főszabályként kimondja, hogy az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése olyan bűncselekmény, amely magánindítványra büntetendő. Ezt a javaslat beterjesztője lényegében teljesen helyénvalóan azzal indokolja, hogy az ilyen cselekménnyel okozott sérelem elsősorban magánjellegű, az érdeksérelem megtörténte a sértett, illetve a magánindítvány tételére jogosult személy megítélésétől függ. Ezzel teljes mértékben egyetértek. A javaslat e megoldást az orvos és beteg közötti viszony bizalmi jellegével is alátámasztja. E tekintetben tehát azt gondolom, hogy helyes rendelkezés a magánindítványra való üldözhetőség.
Ugyanakkor ez a javaslat ugyanebben a pontban meglepő fordulattal áll elő, azzal, hogy ha az egészségügyi önrendelkezési jog tényállásával együtt, azzal összefüggésben más, nem magánindítványra üldözendő bűncselekményt is elkövetnek, a szóban forgó bűncselekmény is hivatalból üldözendőnek minősül. Szokatlan eljárás a büntető törvénykönyvben ez a kitétel. Ezt a javaslat azzal indokolja, hogy ebben az esetben az előző bekezdésben taglalt szempontok háttérbe kerülnek, vagyis ezek a személyes szempontok, az orvos-beteg viszony. Ugyanakkor hivatkozik arra, hogy a kapcsolódó köztörvényes bűncselekmények felderítése során a szóban forgó tényállás felderítése mindenképpen szükséges. Természetesen szükséges lehet ennek a tényállásnak a felderítése, ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy ha összefüggésben van más bűncselekménnyel, akkor meg kell szűnnie annak a jognak, hogy magánindítványra kelljen üldözni, hiszen ez továbbra is egy személyes ügy, továbbra is az illető személynek és az orvos-beteg közötti személyes viszonynak a kérdése, ebből következően ez a bizalmi viszony megbomlik akkor, ha egy összefüggésből fakadóan más bűncselekmény elkövetése ezt köztörvényes bűncselekménnyé teszi.
Éppen ezért ezt a magam részéről nem tartom szerencsésnek Azt a problémát veti fel ez a megoldás, hogy ebben az esetben elveszik annak az illető adott személynek a lehetősége arra nézve, hogy maga befolyásolja az ügyet, hogy eldönthesse, akarja-e, hogy adott esetben bíróság elé kerüljön ez az ügy, és adott esetben akár ítéletet is hozzanak, hiszen az összefüggés tényének megállapítása - amiről ez a javaslat szól, vagyis ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek - meglehetősen széles mérlegelési lehetőséget biztosít. Ebből fakadóan elveszik az az önrendelkezési joga a magánindítvány jogosultjának, hogy ő maga döntse el, akar-e ebben a tekintetben éppen ennek az ügynek az erkölcsi és orvosi, bizalmi vonatkozásai miatt egy ilyen szempontot érvényesíteni; ez az ő döntése, hogy akarja-e vagy pedig nem.
A módosító indítványok támogatását szeretném kérni a Ház plénumától, és azt gondolom, hogy mindkét esetben olyan módosítást végezhetünk, amely jobbá teszi ezt a javaslatot; nem politikai jellegű ezeknek a módosításoknak a háttere. Azt gondolom, hogy érdemes megfontolni azokat, amiket a módosító indítványokkal kapcsolatban elmondtam mind a születendő gyermek kapcsán, illetőleg genetikai jellemzőikre vonatkozóan, mind pedig a magánindítványra üldözéssel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy a büntető törvénykönyv javítását szolgálná ez a két módosítás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
