SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselők! Miközben kétségtelenül igaz, hogy a Széchenyi-terv összefogta a költségvetésben szerteszétszórtan meglévő különféle célelőirányzatokat, úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, tulajdonképpen még egy kormányhatározat sem hozta formálisan létre. Igaz ugyanakkor az is, hogy az oly sokat hivatkozott kis- és középvállalkozók a Széchenyi-terv keretében odaítélt pénznek csak mintegy 46 százalékához jutottak hozzá. Ez nem jelent többet, mint 5300 kis- és középvállalkozót. Tehát a 840 ezres vállalkozói réteg jóval kevesebb, mint 1 százaléka jutott támogatáshoz, pénzhez - igaz, ingyenpénzhez - a Széchenyi-terven belül.
Mi úgy gondoljuk, hogy ennél jóval átfogóbb, jóval normatívabb, a lebonyolítás technikáját tekintve pedig jóval átláthatóbb kis- és középvállalkozói támogatási programra, koncepcióra van szükség. E meggondolások jegyében készítette el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, és fogadta el a kormány az új Széchenyi vállalkozásfejlesztési programot. Az új Széchenyi vállalkozásfejlesztési program az első olyan átfogó magyar kis- és középvállalkozás-támogatási csomag, amely - az európai források tartós bevonását is lehetővé tevően - alkalmas lesz közös új források bevonására a magyar gazdaságba. Ez a program egységes rendszerbe foglalja mindazokat a támogatási eszközöket, amelyek az európai piacon való helytállásra alkalmassá teszik a magyar kis- és középvállalkozásokat. A vezérgondolat az, hogy minél több versenyképes és képzett alkalmazottal rendelkező, innovatív elképzeléseit megvalósítani képes vállalkozás működjön hazánkban. A program fő célja az, hogy a magyar kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre juthasson hozzá a pénzpiaci, tőkepiaci szolgáltatásokhoz, a tőkepiac eszközeihez. Így a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében mód lesz visszatérítendő támogatások, vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások, hitelgarancia-támogatások és kockázati tőkebefektetések megszerzésére.
A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program felépítését, struktúráját tekintve egy háromlábú székhez hasonlítható, amelynek egyik lába a vállalkozók versenyképességének javítását szolgálja, a másik lába az európai uniós felkészítésüket és alkalmazkodási képességük növelését, a harmadik lába pedig a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vállalkozásainak támogatására szolgál. A versenyképesség javítását szolgálják a különféle, a programban megtalálható beruházásösztönző adókedvezmények, a fejlesztési tartalék képzése, a modernizációt ösztönző pályázati támogatások, a különféle pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés eszközei, a mikrohitelprogram, a Széchenyi-kártya, a hitelgarancia, a regionális garanciaszövetkezetek, a technológiai felzárkóztatási, beruházási hitelprogram, a kockázati tőketársaságok és a vállalkozói rating, vagyis a vállalkozói versenyképesség-becslés új módszerének a bevezetése. Ez, valamint a kis- és középvállalkozóknak az EU-pályázatokra való alkalmassá tétele, úgy gondoljuk, egy jóval átfogóbb, mindenki számára elérhető koncepcionális programot nyújt a magyar kis- és középvállalkozók támogatása céljából.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiban.)
