PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek ítélte a hulladékkezelés jelenlegi megoldását. Akár a szobaszám, akár az alapterület alapján számláz a szolgáltató a lakosság felé, az Alkotmánybíróság által elvártan a szolgáltatás mértékével nincs arányban a díjszámla. A probléma rendezésére született a 242/2000. (XII. 23.) számú kormányrendelet a települési hulladékkezelési díj megállapításának részletes szakmai szabályairól. A rendelet biztosítja a szolgáltatás és a díjfizetés közötti arányosság elvét. A 6. § b) pontja a hatékony hulladékgazdálkodás érdekében a hulladékkeletkezés csökkentésének ösztönző voltát is tartalmazza. A 7. § 2/a. pontja meghatározza az egységnyi díjtétel lehetséges fogalmát, úgymint a gyűjtőedényzet egyszeri ürítése, az elszállításra rátett hulladék tömege vagy térfogata.
Természetesen a lakosság számára a legkedvezőbb a tömeg szerinti díjszabás. Könnyű azonban belátni, hogy ez az elszámolási mód sérti leginkább a kommunális hulladékgazdálkodás szolgáltatói szférájának érdekeit, így kemény ellenlobbit képeznek. Az OHT-ben is rögzítésre kerül, hogy az ürítésszám szerinti díj jelentősen növeli a lakosság költségeit, ugyanakkor nincs ösztönző hatása. 2003. január 1-jétől további jelentős díjnövekedés várható az egész országban. Nemzetközi áttekintésben a lakosságterhelés mértékénél mind a szolgáltatással, mind a szolgáltatás mértékétől független lakásra vetítéssel találkozhatunk. Mivel az utóbbit az Alkotmánybíróság elvetette, érdemes további lehetőségeken gondolkodnunk.
Kérdezem, hogyan kívánja a tárca érvényesíteni a kommunális hulladékgazdálkodás terén a riói ösztönző elvet. A nagyberuházások folyamán támogatott eszközbeszerzésekkor figyelembe veszi-e az Alkotmánybíróság döntését? Tisztelt Államtitkár Úr! A lakosság vagy a szolgáltató érdekeit kívánja támogatni a kormány?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MDF soraiban.)
