DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Mindkettőt köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményét 2001. november 23-án Budapesten nyitották meg aláírásra. Az egyezmény az Európa Tanács történetében az első budapesti egyezmény, egyben a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés tárgykörében született első nemzetközi szerződés. (Folyamatos zaj.)
A tárgykör fontosságának megfelelően már az aláírásra történt megnyitáskor az Európa Tanács történetében kiemelkedően magas számú résztvevő, 30 ország írta alá. (Az elnök a csengőt rázza.) Köszönöm szépen. Az aláíró országok száma időközben 33-ra nőtt. A három részből álló budapesti egyezmény a részletes büntető anyagi jogi tényállások mellett eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmaz, és átfogóan szabályozza a nemzetközi együttműködés jogintézményeit is.
Az egyezmény előkészítésével párhuzamosan Magyarországon is megkezdődött a büntető anyagi és eljárásjogi normák terén szükséges módosítások kidolgozása. A büntető anyagi jog területén a büntető törvénykönyvet módosító 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a Btk.-ba az egyezmény rendelkezéseivel összhangban álló új szabályokat, tényállásokat. 2002. április 1-jétől így hazánkban is büntetendő a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, a számítástechnikai rendszer működésének megakadályozása, vírusok készítése, titkos belépési kódok jogosulatlan előállítása, megszerzése.
A büntetőeljárási jog területén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt átfogóan módosító 2002. évi I. törvény vezetett be az egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályokat, illetőleg hozta létre egy új kényszerintézkedés, a megőrzésre kötelezés eljárásjogi alapjait. A megőrzésre kötelezés egy ideiglenes, biztosító jellegű kényszerintézkedés, amely az adatok birtokosának az adatok feletti rendelkezési jogát ideiglenesen korlátozza. Az adatok kezelője az érintett adatokat nem változtathatja meg és nem törölheti, biztosítva így annak lehetőségét, hogy a nyomozó hatóság az előtte még ismeretlen, nagy terjedelmű adatkört a bűncselekménnyel összefüggő adatok gyűjtése érdekében később átvizsgálhassa.
A magyar jogalkotás sikereként értékelhető, hogy az aláíró államok közül hazánk az elsők között teremtette meg a teljes összhangot a belső jogi szabályozás és az egyezmény rendelkezései között. A megerősítés során így mindössze egyetlen fenntartást szükséges tenni a gyermekpornográfia tilalmára vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben. Az egyezmény ugyanis nemcsak a kiskorúakról, hanem a kiskorúnak tűnő felnőtt korú személyről készített pornográf felvételhez kapcsolódó elkövetési magatartásokat is bűncselekményként rendeli büntetni.
A magyar büntetőjogi szabályozás, hasonlóan több nyugat-európai ország szabályozásához, az egyezmény általános és teljes körű tilalmától eltérően kifejezetten csak a kiskorú személyeket védi a fényképek, digitális képek készítésében megjelenő szexuális kizsákmányolással szemben. A magyar büntetőjog a felnőtt korúakról készített pornográf ábrázolásokat akkor sem tekinti bűncselekménynek, ha a felnőtt korú személy kiskorúnak tűnik a felvételen, ezért indokolt fenntartást tenni ezzel az egyezményi rendelkezéssel kapcsolatban.
A mai napig még egyetlen részes állam sem ratifikálta az egyezményt, így a Magyar Köztársaság külügyminisztere az elsők között helyezheti letétbe az Európa Tanács főtitkáránál a megerősítő okiratot.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, szíveskedjen támogatni a javaslatot, és egy kicsit nagyobb figyelmet talán. Köszönöm szépen. (Taps.)
