DR. MEDGYESSY PÉTER

Full text search

DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az tudott, a világpolitika erőviszonyaiban 12 év alatt, az elmúlt 12 évben igen jelentős változások álltak be. A szembenállást a kooperáció váltotta fel, ugyanakkor a kétpólusú világrendszer megszűntével regionális konfliktusok vannak jelen a világban, és a világ nyugalmát veszélyeztető, új kockázatok jelentek meg. Ebben az új helyzetben felértékelődtek a közepes méretű országok, olyan közepes méretű országok is, mint Magyarország. Magyarország nem egyszerűen szereplő, hanem stabilizáló tényező a világban, és főként a közép- és kelet-európai térségben. Ezt a törekvését a kormánynak egyébként jó szemmel nézik és támogatják a környező országok kormányai és a világpolitika fontos szereplői is.
Az elmúlt hetekben, ahogyan ezt önök is tudják, több nemzetközi eseményen vett részt a kormány, illetve több kétoldalú tárgyalást folytattunk, és az európai demokratikus szokásoknak megfelelően, szeretném aláhúzni, a kormány számára fontos a parlamenti pártok folyamatos tájékoztatása. Ezért került sor tegnapelőtt négypárti egyeztetésre, amit a külügyminiszter úr és a honvédelmi miniszter úr tartottak, ahol szóltak a prágai NATO-csúcsról, szóltak a NATO alkalmazkodási folyamatáról, a bővítésről és a terrorizmus elleni fellépésről. Ismétlés nélkül, hiszen ezekről a kérdésekről részletesen szó esett ezen a tájékoztatón, néhány általános következtetést szeretnék hangsúlyozni.
A kormány első számú prioritása, hogy a nemzeti érdekeket érvényesítő külpolitikát folytasson. Tágítjuk nemzetközi mozgásterünket, növeljük az ország tekintélyét annak érdekében, hogy nemzeti érdekeinket megfelelően tudjuk érvényre juttatni. A tárgyalásokon és az egész politikában arra törekszünk, hogy Magyarország megbízható és felelős partner legyen, társa és szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Unió tagországainak. Itt szeretném hangsúlyozni azt is, hogy nincs ellentmondás aközött, hogy mi a NATO tagjaként az Egyesült Államokkal kitűnő kapcsolatokat ápolunk, és ugyanakkor az Európai Unióba igyekszünk. Sőt, úgy gondoljuk, hogy összekötő kapocsként tudunk szolgálni azokban a kérdésekben, amelyekben adott esetben különbségek, nézeteltérések vagy viták vannak.
A szövetségi együttműködés Magyarország számára annyit jelent, hogy növeli a biztonságát az ország lakosságának, hozzájárulunk a közös biztonságpolitikához, erőnkhöz és képességeinkhez képest, más szóval nem kívánunk potyautasok lenni ezen a biztonsági vonaton, és biztonságot kapunk az új világpolitikai helyzetre, azonban a NATO-nak új válaszokat kell adni. A kérdés valójában úgy vetődik fel, hogy vajon képes-e a NATO arra, hogy a ma, a világban jelen lévő biztonsági kockázatokra megfelelő intézményes választ adjon. A kérdés úgy vetődik fel, hogy unilaterális vagy multilaterális válaszokat kell-e ezekre a kérdésekre adni, és a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy mi támogatjuk azokat a sokoldalú válaszokat, amelyek egyúttal garantálják a demokratikus kontrollt is a nemzetközi világban és a nemzetközi politikában.
A NATO reagálóképessége azt igényli, hogy megfelelő gyorsasággal tudjon válaszolni a kihívásokra, mozgékonyságot igényel a NATO részéről és korszerűséget. A NATO prágai válasza egységes és határozott volt. A lényeg úgy fogalmazható meg, hogy a katonai képességeket közösen kívánjuk javítani, és a NATO gyors reagálását megfelelő formákkal segíteni fogjuk. A fő veszély ma a világpolitikában, és ebben egyetértettek a prágai NATO-csúcs résztvevői, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek gyártása, raktározása és terjedése. A terrorizmusra közös választ szükséges adni, és a közös válasz felelősségét kell vállalni, hiszen a világ nyugalmát veszélyeztetheti.
Nemcsak az Egyesült Államok érintett a terrorizmus kérdésében, hiszen tanúi voltunk az elmúlt hetekben, hónapokban annak, ami Indonéziában történt, vagy ami Moszkvában történt. És hadd tegyem hozzá: nincs mentség a terrorcselekményekre, nincs mentség arra, hogy ártatlan emberekkel szemben olyan eszközöket alkalmazzanak, amelyek életüket, anyagi biztonságukat és családjuk létét veszélyeztethetik. Ezért volt fontos meggyőződésem szerint, hogy egységes volt a NATO-csúcs értékelése a veszéllyel kapcsolatban és a szükséges válaszlépések megfogalmazásában.
Amint azt önök is tudják, Irak kapcsán nyilatkozatot fogadott el a prágai csúcsértekezlet, ami megerősíti azt, hogy a NATO-csúcs résztvevői támogatják az ENSZ BT határozatát, és ehhez a támogatáshoz Magyarország is csatlakozott.
(8.40)
Támogatjuk, ha lehetséges, a békés megoldást - a BT-határozat után erre megvan az esély. Megvan az esély, mert Irak tudomásul vette, hogy ENSZ-ellenőrök menjenek az országba, megvizsgálják azt, hogy valóban hol és hogyan lelhetők fel ezek a tömegpusztító fegyverek, és javaslatokat tehetnek ezeknek a megsemmisítésére.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy előfordulhat az is, hogy nem sikerül megfelelő megoldást találni ezen az úton. A közös közlemény, amit Prágában a 19 ország kormány- és államfői elfogadtak, úgy fogalmaz, hogy amennyiben nem sikerül ezekre a kérdésekre megfelelő, békés megoldást találni, úgy ez Irak számára súlyos következményekkel járna. Nos, én egyelőre azt gondolom, hogy bízzunk abban, hogy lesz békés megoldás, ez jobb a világnak, és ez jobb Irak népének is. A tömegpusztító fegyverek fennmaradása azonban túlzottan nagy kockázat a világnak, és ezt mindannyiunknak tudni kell.
Tisztelt Ház! A partnerség igényét fogalmazta meg Bush elnök washingtoni látogatásom során, Prágában a kormány- és államfők szűk körű megbeszélésén, és megfogalmazta ezt egy levél formájában is. A támogatás formáját szükség esetén a prágai közös deklaráció keretei között, az ország érdekeinek, lehetőségeinek és képességeinek megfelelően fogjuk megtalálni. Konkrét igény és döntési javaslat esetén négypárti egyeztetést fogunk kezdeményezni, és az Országgyűlés elé terjesztjük a kérdést.
A prágai csúcson a másik nagy téma, a másik nagy kérdés a NATO bővítése volt. Magyarország végig támogatta a NATO bővítését; üdvözöljük azt, hogy három szomszédunk meghívást kapott a NATO-ba, ez meggyőződésünk szerint erősíti a térség stabilitását, és a magyar biztonságot is jól szolgálja. Örülünk annak, hogy nő az azonos értékeket képviselő országok száma a NATO keretei között; olyan értékekre gondolok itt, mint a szabadság eszméje, mint a demokrácia, a piaci versenygazdálkodás és a szolidaritás. Magyarország ilyen helyzetben könnyebben és jobban tudja ellátni stabilizáló szerepét a térségben.
Hölgyeim és Uraim! Magyarországnak szerepe van a nemzetközi környezet alakításában, ezt erősíti NATO-szövetségünk és közelgő európai uniós tagságunk is. Az integráció egyszerre felelősség és lehetőség, ez teszi lehetővé nemzeti érdekeink határozott érvényesítését, erről győzött meg a washingtoni látogatásom, a tíz ország, tíz kandidátus ország találkozója Varsóban, a NATO-csúcs és azok a kétoldalú találkozók, amelyeket lebonyolítottunk az elmúlt hetekben.
Tisztelt Ház! Négy éve az Országgyűlés határozatot hozott, ami a következőket tartalmazza: a Magyar Köztársaság biztonságát, polgárai boldogulását tartósan az euroatlanti országok demokratikus közösségének tagjaként kívánja megvalósítani. Ennek szellemében járulunk hozzá a szövetség képességeinek megújításához, ennek a határozatnak a szellemében bízunk abban, hogy egyformán értékeljük itt, e Házban az európai és az euroatlanti elkötelezettség fontosságát.
A vasárnapi négypárti egyeztetés igazolta, hogy van értelme felelős párbeszédnek - mi erre törekszünk, konszenzust keresünk a nemzetet érintő legfontosabb kérdésekben.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť