DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitaszakaszban az első vitaszakaszban elkezdett okfejtésemet szeretném folytatni. Azt mondtam, hogy az MDF-es képviselők módosító javaslataiban van egy mély logika, amit sajnos nem fog persze az Országgyűlés akceptálni, mert úgy látom, hogy nem kerül ebből sok minden be az alkotmánymódosításba. S akkor itt kell kitérnem a 20. számú módosító javaslatra.
Azt mondtam, hogy fontosnak tekinteném azt, ha az államcélok között megjelenne a Magyar Köztársaság törekvése az egész európai integrációs folyamatban. Ha elfogadnánk, hogy ezt rögzíteni kell, akkor ebből logikusan következne az, hogy utána a legfontosabb intézmények szerepét és hatáskörét is meg kell jelölni az alkotmányban. S ilyen szempontból mindenképpen első helyre az Országgyűlés kerülne.
Az a törekvés, amely a 20. pontban megfogalmazódik, azt nagyon helyeselném, ha ez bekerülhetne az alkotmányba. Ez egyébként azt a majdani kétharmados törvényt, amely a kormány és az Országgyűlés viszonyáról fog szólni - amiről ma valószínűleg mást képviselünk mi, mint esetleg a kormánypártiak -, ez már részben meghatározná. Valószínűleg ezért is nem tud bekerülni ez most az alkotmányba, ezért nincs konszenzus köztünk.
Ugyanis hogy szól ez a 20. pont? Az Országgyűlés tájékozódik az európai integrációval kapcsolatos feladatokról, és állást foglal a Magyar Köztársaság szempontjából kiemelkedően jelentős integrációs kérdésekről. Nem véleményt mond egyszerűen az Országgyűlés, mint amit a kormány a beterjesztésében szerepeltet, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése, az Országgyűlés rangjának megfelelően állást foglal bizonyos kérdésekben. Meggyőződésem, hogy ha ez bekerülhetne most az alkotmányba, ebből az állásfoglalásból már valami következik. Az egyértelműen következne az én felfogásom szerint, hogy az állásfoglalás bizonyos esetekben megkötné a kormány kezét, és ezt helyesnek tartanám.
Ugyanakkor helyteleníteném azt, ha egy majdani kétharmados törvény úgy születne meg - amire persze esély sincs -, hogy minden esetben megkötnénk a kormány kezét, mert ez életszerűtlen lenne. De fontosnak tartanám, ha az Országgyűlés hatáskörét is rögzítenénk az alkotmányban. Nem tudom, hogy miért nincs a kormányoldalról erre fogadókészség. Mindez szinkronban lenne az amszterdami szerződés módosításával. Az általános vitában erről szintén beszéltünk, hogy van egy jegyzőkönyv, ami elvárja, diktálja gyakorlatilag, hogy a parlamentek szerepe növekedjen az európai integrációs folyamatban. Valószínű, a konvent jelenlegi tevékenysége is efelé fogja vinni a világot, és nem afelé, hogy a parlamenteknek, a nemzeti parlamenteknek ez az alulértékelt szerepe megmaradjon ebben a folyamatban, mert különben azt a nagy demokráciadeficitet nem fogjuk csökkenteni, ami az Európai Unió kapcsán egész Európa-szerte tetten érhető.
Annak örülök, hogy Salamon képviselő úr két módosító indítványát támogatja a kormány, akkor, amikor a kormány hatáskörét jelöli meg ez a két módosító indítvány. Én kiegészíteném azt, amit a képviselő úr mondott, én ezt nem csak egyszerűen egy alkotmányszerkesztési kérdésnek tekinteném. Itt arról van szó, hogy a 35. §-ban, amely a kormány hatáskörét egyébként is rögzíti, oda teszünk egy új hatásköri elemet, vagy 35/A. megjelöléssel hozzuk be ezt az ugyanolyan tartalmú hatáskört. Így helyes, ahogy a kormány most elfogadja, így helyes, ahogy Salamon képviselő úr jelezte. Mert ha másként tennénk, ez az én szememben azt jelentené, hogy a kormánynak van hatásköre a belső jogból adódóan, és van más hatásköre, amit a majdani közösségi szerződés diktál. Holott nem így fog működni a világ a csatlakozásunktól kezdve, hanem a közösségi joganyag belezúdul a magyar jogrendszerbe, és a magyar belső jog és a közösségi jog attól kezdve át- meg átszövi egymást, és ilyen szempontból nem lenne helyes felfogásom szerint, ha 35/A-val jelölnénk a kormány hatáskörét, hanem így helyes, ahogy a módosító indítványban szerepel.
A következő kérdés, amit még mondanom kell ennek kapcsán, mert ez az igazán lényeges kérdés: én azt gondolom, hogy az alapvető kérdés szabályozásától az Országgyűlés elhajolt. Nem szabályozza itt érdemben a kormány és a parlament viszonyát - nyilvánvalóan azért, mert jelen pillanatban erről nincs megegyezés a pártok között -, továbbtolja ezt a kérdést egy majdan elfogadásra kerülő kétharmados törvénybe. Persze arra nincsen garancia, hogy ez a kétharmados törvény megszületik-e. Az alkotmánynak több olyan rendelkezése van, amely törvényalkotást indukálna, és ez a törvényalkotás mégsem tud megvalósulni politikai konszenzus hiányában. Tehát én félek attól - remélem, nem lesz igazam -, hogy ebben a kormányzati ciklusban, talán még a csatlakozás előtt meg tud születni ez a kétharmados törvény, de nem látok rá minden szempontból jogi garanciát, mert politikai szándékot jelezhetünk, hogy meg akarunk fogalmazni egy ilyen kétharmados törvényt, de ez a kétharmados törvény nem biztos, hogy megszületik. De látnunk kell, hogy akkor is működni tud a rendszer, mert az alkotmányban az alapvető dolgok rögzítve vannak, a kormány el tud majd járni az Európai Közösség intézményeiben úgy, ahogy el akar járni vagy el kell járnia, akkor is, ha az Országgyűlés jogköre nincs átmenetileg szabályozva ebben a kétharmados törvényben.
Remélem, felesleges volt elmondanom azt, amit itt elmondtam, mert nem lesz igazam. Bízom benne, hogy ez a kétharmados törvény megszületik, és úgy születik meg, hogy legalább középerősen lesz megfogalmazva az Országgyűlés nézőpontjából, mert még egyszer mondom, a beterjesztett javaslat minden volt, csak nem egy középerős megfogalmazás. Ehhez politikai szándék kell. Bízzunk abban, hogy a kormányoldal is így látja ezeket a kérdéseket, mert a mindenkori Országgyűlésnek kell részt vennie ebben a folyamatban.
Sajnálom, hogy nem tudtunk most az alkotmányba olyan fogódzókat beletenni, ami már meghatározta volna annak a kétharmados törvénynek a tartalmát. Lehet, hogy politikai szándékaink közeliek, de még egyszer mondom, az alkotmányban ma nincs jogi garancia arra, hogy ennek valós tartalma lesz, kivéve azt, hogy kétharmados törvény, így nyilvánvalóan kompromisszumra kell jutni, de nincs garancia arra, hogy kellő időben megszületik ez a törvény. Ezért azt gondolom, nem túlzás azt mondanom, hogy ennek a kérdésnek az alkotmányos szabályozásától ezúttal elhajoltunk.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
