DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm. Tisztelt Ház! Ez a módosító javaslat, amelyik a Nemzeti Bankkal és annak a szerepével foglalkozik, hogy mit is tesz a Nemzeti Bank, azt hiszem, megérdemel még egy kör gondolkozást.
Az eredeti szöveg és aminek a módosítására történik itt javaslat Salamon László képviselő úrtól, és ahogyan ő azt megindokolta nekünk itt, érthető és világos. Azonban legyen szabad jelentenem a tisztelt Háznak, nekem történetesen a szakmám a jegybankok témája Magyarországon és szerte a világon, és jelen voltam az Európai Unió történetének elmúlt harminc esztendejében, amikor kialakult a monetáris gondolkozás és az a jegybank, most már az Európai Uniónak van egy jegybankja, központi bankja; ott bizony változó filozófiák kerekedtek fölül. Mit is jelent ez gyakorlatilag?
Azt jelenthetem, tisztelt Ház, hogy vannak alkotmányok szerte a világon, ahol a pénz kifejezetten része az alkotmánynak. Például egy ország - amelyiknek az alkotmányát az elmúlt ötven-hatvan évben a legtöbb más ország másolta vagy legalábbis példának vette -, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányában kifejezetten szó van a pénzről, és azt mondja: az állam felelős azért, hogy jó pénzt szolgáltasson az országnak és a társadalomnak. Az a felelőssége az államnak és a kormánynak, hogy jó pénzt szolgáltasson, és a pénzkibocsátás állami monopólium.
Eljutottunk odáig a huszadik században a legtöbb országban, hogy az állam, a törvényhozás ezt a szerepét delegálja a jegybankhoz. A Magyar Nemzeti Bank, a Bank of England, a Federal Reserve System erre irányul, ez a szándéka a frankfurti Európai Központi Banknak. Azonban az idők során a célok masszírozódtak és változtak. Ahogy Salamon képviselő úr gondolatképpen fölvetette, hogy a Nemzeti Bank célja a monetáris politika legyen, vagy használjunk más szót, az árstabilitás legyen; legyen szabad, tisztelt Ház, jelentenem, hogy abban a tudományágban, a közgazdaság-tudományban és az azzal foglalkozó gazdaságpolitikában ez egy cseppfolyós közeg. Ugyanis ami a mi magyar törvényhozásunkban szerepel, egy-két évvel ezelőtt törvényt hoztunk a Magyar Nemzeti Bankról, amiben úgy határoztuk meg a Nemzeti Bank feladatát, hogy feladata az árstabilitás; lehet hogy nem ezt a szót használtuk, de azt hiszem, ez az: árstabilitás.
(18.00)
Azonban, tisztelt Ház, a jegybankok feladata szerte a világon ennél komprehenzívebben van megfogalmazva, nevezetesen, három célja van: árstabilitás, teljes foglalkoztatottság a munkanélküliség ellen, és a harmadik az optimális növekedés. Ismétlem: az optimális növekedés, a munkanélküliség elleni harc és az árstabilitás - a három mindig, mindenütt együtt jelenik meg. Mi ezelőtt egy-két évvel Magyarországon az árstabilitást kiemeltük. Részese voltam ennek, nem akarom untatni a Házat, többen emlékszünk rá, azonban azt jelentem, tisztelt Ház, hogy ez nem teljes, és ez változni fog szerte a világon, beleértve Frankfurtot is.
Részünkről amikor alkotmányozunk, és annak az egyik passzusa a pénzről szól, és a pénz instrumentuma a Magyar Nemzeti Bank, akkor azt gondolom, hogy tovább szűkíteni a feladatot, és azt mondani - most olvasom a tervezetből -, hogy: feladata a monetáris politika meghatározása és megvalósítása, törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a pénzforgalom szabályozása, tisztelt Ház, ez jobb annál, mint a jelenlegi törvény, amit két évvel ezelőtt hoztunk a Nemzeti Bankról. Azonban még mindig nem tart ott, amerre az Európai Központi Bank halad, ahol alkotmánymódosítás van, és új megoldásokkal foglalkoznak - én magam is részese vagyok ennek a műhelynek.
Tehát hogy most mi itt melyik szöveget és hogyan fogadjuk el, ahhoz végül is ezek az információk, gondolom, hasznosak. Örülök, hogy Salamon képviselő úr szövege már jobb annál, mint a jelenlegi, kétesztendős törvényünk, azonban azt tanácsolom, hogy ezt nézzük meg még egyszer, talán kívánatos volna kifejezni ezt a hármas célt: árstabilitás, teljes foglalkoztatottság és optimális gazdasági növekedés.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
