DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E vitaszakaszban három kérdéskört is érinteni kívánok. Az egyiket nagyon röviden, mert Nagy Gábor képviselőtársam beszélt róla, és szerintem Lezsák Sándor is szót fog ebben a témában kérni. Ez az imént tárgyalt, határainkon kívül élő magyar állampolgárok, tehát külföldön élő magyar állampolgárok választójoga.
Mivel itt több hozzászóló beszélt vagy beszél majd erről, én nem kívánok többet e témakörben elmondani, talán csak azt a nagyon fontos alkotmányjogi érvet, hogy kérem szépen, a választójog állampolgári státusjog. Az állampolgári jogok nem teljesek akkor, ha az állampolgárnak nincs választójoga, nincs szavazati joga. És ez nem függhet attól, alkotmányjogi elméleti értelemben semmiképpen sem függhet attól, hogy az állampolgár hol él.
Különösen igaz ez abban a világban, ami egyre inkább uralkodóvá válik, hogy a lakóhely nagyon sok ember számára nem feltétlenül jelent olyan kötöttséget, tartózkodást, életvitelbeli rögzültséget, mint amit jelentett, mondjuk, ötven-hatvan évvel ezelőtt. Tehát azt gondolom, hogy ez nagyon lényeges kérdés, és egy olyan hiány, amit valóban - ahogyan itt az imént hallhattuk - ideje rendezni, ideje pótolni. Külön is képviselőtársaim figyelmébe ajánlom ennek a kérdésnek a rendezését.
A másik módosító javaslat, ami említést érdemel - két módosító javaslat is -, amely az ajánlás 34. és 39. pontjában a menekülőkkel kapcsolatos alkotmánymódosítási rendelkezések elhagyására irányulnak. Tudniillik az az álláspontunk, hogy a menekülők védelmének alkotmányjogi rendezése nincs összefüggésben az uniós csatlakozással.
(18.30)
Az alkotmánymódosítás kapcsán úgy gondoljuk - egyetértve Vastagh Pál korábbi felszólalásának legalábbis elvi tartalmával -, hogy nagyon meg kell válogatni, hogy mik azok a kérdések, amelyeket összekapcsolunk ezzel az uniós csatlakozási problémakörrel. Ha van valami, ami tényleg szükségtelen, akkor ez a menekültek alkotmányjogi státusának rendezése, ezért terjesztjük elő azt a módosító javaslatot, hogy az idevonatkozó rendelkezés kerüljön ki az alkotmánymódosításból, vagyis a törvényjavaslat 9. §-a, amely ezzel foglalkozik, maradjon el. Hasonlóképpen a választójog újrafogalmazása körében az alkotmány 70. § (3) bekezdésének az a módosítása, hogy választójogosultként jelenjék meg a menekült - ennek az elhagyását is kérjük.
Egyébként egy gondolat erejéig hadd térjek vissza! Milyen paradoxon az, képviselőtársaim, hogy menekülteknek választójogot adunk, ugyanakkor a külföldön élő magyar állampolgároknak pedig most, amikor megtehetnénk, nem adnánk meg a választójogot? Ez bizony súlyos politikai ellentmondás, amin el kellene gondolkodnunk.
Még egyszer: javaslom mindezen módosító indítványaink figyelembevételét.
Végül, az ajánlás 33. és a 42. pontjában két olyan módosító javaslat is szerepel, amely az alkotmánymódosítás egy szóhasználatát kívánja - ha szabad így mondanom - rendbe tenni. Nevezetesen, itt már más összefüggésben is megjelent az a probléma - és érintettem -, hogy az alkotmány több ponton a jogok védelme, a jogok biztosítása tekintetében, a védendő alanyt illetően az "állampolgár" kifejezésre szorítkozik, holott valójában a védendők köre nem csupán az állampolgárok, hiszen - mint ezt egy korábbi felszólalásomban ma már mondottam - a nem állampolgárok jogait is védenie kell az alkotmánynak, mint ahogy a világon ez mindenütt így is van.
Tehát amikor a kormány javaslata ezt orvosolni kívánja, akkor indokolt problémát kíván kezelni. A megoldás azonban nem jó véleményünk szerint. Tudniillik a kormány felsorolással akarja ezt a kérdést rendezni. Nevezetesen, az állampolgárok jogi kategóriáját három körrel akarja pontosítani: beszél természetes személyekről, beszél jogi személyekről, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről.
Az a véleményünk, hogy nem biztos, hogy ezek a jogi kategóriák valóban mindenkit lefednek, akiknek a jogait védeni kell. Az ilyesfajta taxáció másik veszélye pedig az, hogy ha a jogi kifejezések változnak - és ilyesmire bizony van példa -, akkor az alkotmányban rögzített részletes jogi taxáció már kiürül, hibássá válik, nem fogja kifejezni azt, amit az alkotmánymódosításkor vagy az alkotmány megalkotásakor a jogalkotó kifejezésre akart juttatni. Akkor kényszerű alkotmánymódosítási helyzet áll elő.
Ezért nekünk az a javaslatunk, hogy az alkotmány ne tartalmazzon ilyen felsorolásokat, hanem olyan megfogalmazással oldja meg ezt a kérdést - mivel itt tulajdonképpen mindenkinek a jogairól van szó -, hogy alanytalanná teszi a megfogalmazást, vagyis például, amint az az ajánlás 33. pontjában megjelenik, a Magyar Köztársaság bíróságai jogvédelme kapcsán általánosságban jelenjék meg az, hogy a bíróságok védik a jogokat, védik a jogok és törvényes érdekek érvényesülését, büntetik a bűncselekmények elkövetőit; vagy a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a jogok védelméről, tehát általánosságban legyen ez megjelölve.
Hangsúlyozom, hogy ez az alkotmánymódosító törvényjavaslat egyéb rendelkezéseinek logikájával is egybevág, mert a törvényjavaslat a 14. §-ban ugyanilyen logikával - nagyon helyesen - javasolja azt, hogy az alkotmány 2. §-ának (3) bekezdésébe a felsorolás helyett, ami azt tiltja, hogy a társadalom egyetlen szervezete, egyetlen állami szerve vagy egyetlen állampolgára sem törekedhet a hatalom erőszakos megszerzésére vagy birtoklására, azt a fordulatot javasolja bevenni, hogy ezt senki sem teheti meg. Tehát itt is egy mindenkire vonatkozó megfogalmazás jelenik meg; vagy az alkotmány 19. §-a (3) bekezdésében hasonló technikával az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága szövegrész helyébe általánosságban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) élet- és vagyonbiztonságról beszél a javaslat.
Kérem tehát, hogy tegyük az alkotmánymódosítás szövegét következetessé azzal, hogy az általam szíves figyelmükbe ajánlott módosító javaslatokat elfogadják. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
