SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS
SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A Pedagógusok Szakszervezete 1991 óta a magyar közoktatás napjaként tartja számon november 22-ét. Létrehozásával az volt a cél, hogy az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva felhívják a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére; azért, hogy a döntések ne csak pénzügyi szemlélet alapján szülessenek, hanem azokban fejeződjön ki a nemzet gondoskodása saját jövőjéről; ne szoruljanak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, pedagógusérdekek.
A szocialista-szabad demokrata koalíció elkötelezett abban, hogy a magyar közoktatás anyagi feltételei javuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Egyetértenek abban, hogy az állam anyagi és szakmai felelősségvállalását garantáló, megbízható finanszírozási rendszert működtessen széles körű szakmai és társadalmi konszenzus alapján.
A Medgyessy-kormány tudja, hogy Magyarország jövője az iskolapadokban dől el. Az eddigi lépések mind azt a célt szolgálták, hogy gyermekeink jövőjét biztosítsuk, az oktatás valódi tudást adjon és esélyegyenlőséget teremtsen. Megkezdtük a pedagógus szakma erkölcsi és anyagi megbecsülésének, tekintélyének helyreállítását. A közalkalmazottak teljes körének, ezen belül több mint 200 ezer közoktatásban dolgozónak átlagosan 50 százalékos béremelést biztosítottunk.
Az oktatási kormányzat partneri viszonyt kíván létesíteni a szakmai szervezetekkel, ezért visszaadta a vétójogot az Országos Köznevelési Tanácsnak mindazokban a kérdésekben, amelyek döntő módon befolyásolják a közoktatás intézményrendszerének szakmai irányítását. Ugyancsak a demokráciát erősíti, hogy a jövőben az oktatási jogok miniszteri biztosa függetlenné válik a mindenkori oktatási minisztertől, miután kinevezésének és felmentésének kezdeményezési joga szakmai testülethez, az Országos Köznevelési Tanácshoz került.
A tantestületek szabadságát növeli a kerettanterv merev szabályozásának oldása. Amennyiben az iskolák meg akarják változtatni helyi tanterveiket, ezentúl azt csak a fenntartó önkormányzattal kell jóváhagyatni. Nem engedtük tovább növelni a tanárok túlterhelését. 2002. szeptember 1-jétől nem növekedtek a kötelező óraszámok: a tanítók kötelező óraszáma heti 21, a tanároké heti 20 órára állt vissza az előző kormány által bevezetett heti 22 kötelező óra helyett.
Az idén kapott radikális fizetésemelés mellett terveinkben szerepel a vezetői és szakmai pótlékok, illetve a minőségi bérpótlék megemelése is. Az iskolaépületek modernizálásával, felújításával az esélyegyenlőtlenség mérséklése a célunk, ezzel csökkentve a települési hátrányokat. Kiemelt feladat a leszakadó régiók és kistelepülések oktatási intézményeinek fejlesztése.
Az alapítás évében, 1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnök úr, aki annak idején a magyar közoktatás napjának fővédnöke volt, levélben fogalmazta meg az üzenetét. Végezetül ebből a levélből szeretnék idézni, mert a tizenegy évvel ezelőtt megfogalmazott üzenet ma is érvényes. Többek között így írt:
"Az én szóhasználatomban a gyerek és a jövő már-már szinonim fogalmak. Hogy jövő nincs gyerek nélkül, azt ma már többé-kevésbé mindenki tudja, de hogy gyerek sincs jövő nélkül, arról olykor mintha megfeledkezni látszanánk. A gyerek a legképlékenyebb, ugyanakkor a legtöbb eredménnyel kecsegtető, legérzékenyebb matériánk. Olyan lesz, amilyenné mi magunk formáljuk, jól, rosszul, felelősen vagy felelőtlenül, szeretettel vagy szeretet nélkül. Pontos tükörképe mindannak, amit a jelen felnőtt társadalmában és társadalmától kap. Csakhogy fura tükör. A kép igazából csak akkor, évek, sőt évtizedek múltán áll össze, amikor már végérvényes, visszavonhatatlan. Ez a visszavonhatatlanság, ez az egyszeri lehetőség az, amitől a felelősségünk óriási. Valamennyiünké, pedagógustól a szülőig, művésztől a tudósig, gazdasági szakembertől a politikusig. Mert valahogy, valamilyen formában mindannyian érintettek vagyunk."
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF soraiban.)
