DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT
DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT
DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Közel öt éve nyílott lehetőség először és mindeddig egyben utoljára is arra, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke az 1996. évi I. törvényből, közkeletűbb nevén a médiatörvényből fakadó megtisztelő kötelezettségét teljesítve szóban is számot adhasson a testület tevékenységéről, és értékelhesse az elektronikus sajtó helyzetét az ORTT felügyelő szerve, az Országgyűlés előtt. A helyzet érdekessége, hogy míg akkor önöknek a testület akkori elnöke csupán egy töredék évről, 1996-ról tudott beszámolni, addig nekem öt év nehéz munkájáról, eredményeiről és küzdelmeiről kell képet adnom.
(13.30)
A testület az elmúlt évek során - a törvényben foglalt kötelezettségeinek eleget téve - mindig határidőre benyújtotta a parlamentnek a tevékenységéről szóló beszámolókat, bár azok általános vitájára nem került sor. Beszámolóink parlamenti megvitatását azért is tartom fontosnak és jelentősnek, mert e szakmai beszámolók tükrében különösen kedvező lehetőség nyílik arra, hogy a napi politikai szempontokat meghaladva, az alkotmányos elvek és a szakmai racionalitások alapján folytassunk valamennyiünk javát szolgáló vitát az elektronikus médiáról.
Mindennek előrebocsátása mellett kérem, engedjék meg, hogy a következőkben röviden értékeljem a testület elmúlt öt évi tevékenységét.
A testület munkáját az elmúlt ötéves időszakban is a médiatörvény által meghatározott három területen fejtette ki. Az első e területek közül a jogalkalmazó hatósági tevékenység. Az ORTT mint a műsorszolgáltatási jogosultság forrása, pályázati rendszerével elősegíti a műsorszolgáltatók piacra lépését, majd az így kialakuló médiarendszer működését a törvényben meghatározott jogosítványaival felügyeli.
A második, hasonlóan jelentős és fontos terület a Műsorszolgáltatási Alap kezelése. A Műsorszolgáltatási Alap kezelésével a testület feladata az is, hogy a hazai rádiók és televíziók működését, technikai fejlesztését elősegítse, támogassa színvonalas közszolgálati műsorszámok elkészítését, és hozzájáruljon a hazai kultúra audiovizuális ágazatban történő megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez.
Harmadikként pedig a testület a média szakmapolitikáját formáló, hangsúlyos szereplőként működése során egyre nagyobb figyelmet szentel a tudományos és technikai fejlődéssel járó stratégiai fontosságú kérdéseknek is.
Az ORTT munkájában tevékenységének három területe közül az elmúlt hat esztendő folyamán természetszerűleg mindig azok kerültek hangsúlyosan előtérbe, amelyek a sokszínű új médiarendszer fejlődési állomásaiból következtek. Az itt vázolt három feladatkör ellátása egyenként is jelentős terhet ró a testületre, ugyanakkor szoros egymásrautaltságuk miatt érthető módon komplex kezelésük szükséges. Az ORTT-nek éppen ezt a komplex feladatot kellett és kell ma is megoldania nap mint nap egy olyan közegben, amelyben 1996 előtt természetes volt az állami monopolhelyzet, holott a sajtó lényegét a pluralizmus adja, és amelyben annak fokozott politikai érzékenysége miatt nehezen hozható mindenki elégedettségére szolgáló döntés. Az ORTT-nek ilyen viszonyok között kellett felállnia, kialakítania szervezetét és meghozni szakmai, médiapolitikai döntéseit. Az előttünk fekvő beszámolókat mindezek figyelembevételével szeretném röviden bemutatni és az önök jóindulatú figyelmébe ajánlani.
Tisztelt Ház! Az elmúlt öt év munkájának részletesebb bemutatását a Műsorszolgáltatási Alap tevékenységéről szóló beszámolóval szeretném kezdeni. Az elmúlt években az ORTT a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül műszaki fejlesztésekre, filmes, televíziós, rádiós műsorszámok támogatására és a nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltatók műszaki fejlesztéseihez és működési költségeikhez való hozzájárulásra írt ki pályázatokat. A műszaki fejlesztés során a testület az elavult kábelrendszerek korszerűsítését, új kábeltelevíziós rendszerek kiépítését, új háztartások bekötését, valamint a műsorszórás korszerűsítését támogatta.
Az ORTT az egész ország területén az 1997-2001 közötti időszakban korszerűsítésekre és új bekötésekre négy pályázati eljárás keretében több mint 3,3 milliárd forintot fordított. Ennek nyomán 271 településen épült ki kábelhálózat, és 96 ezer új háztartást kapcsoltak a rendszerekbe. E támogatások lehetőséget adtak régi rendszerek korszerűsítésére is, amelyek esetében ma már a visszirányú adatátvitel is biztosított. Ezen belül különös figyelmet érdemel az 1250 fős lélekszámot meg nem haladó települések kábelhálózatának fejlesztésére fordított 1,7 milliárd forint, mellyel 139 magyarországi településen épül kábelhálózat. Az országos méretű kábelhálózat-kiépítés és -korszerűsítés mára már települések százai és háztartások tízezrei számára biztosíthatja a kétirányú adatátvitelt, és ezzel igény szerint egyebek mellett az internet-hozzáférést is. Ez jelentősen gyorsíthatja az információk áramlását és szabad hozzáférését, segítve ezzel az elmaradott települések felzárkóztatását és hazánk felkészülését az európai uniós csatlakozásra.
Helyi televíziós és rádiós műsorszolgáltatók számára műsorszórás-korszerűsítéshez a testület eddig öt pályázati eljárás keretében 100 millió forintot biztosított. A kedvezményezettek a támogatásokat rádióantennára, adóberendezésre, RDS-kóderre és szünetmentes tápegységre fordították, amelyek már az Európai Unióban elfogadott minőséget tudják biztosítani. Az ORTT öt pályázati eljárás során a nonprofit szektor számára több mint 228 millió forintot biztosított, elősegítve ezzel kisközösségek és a civil társadalom erősödését. A kedvezményezettek a támogatásokat stúdióberendezések vásárlására, korszerűsítésére és folyamatos működési költségek finanszírozására fordíthatták.
Az ORTT produkciós pályázatai két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportba a játékfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek, valamint az országos sugárzású rádió- és televízióműsorok tartoznak. A fikciós pályázati felhívásokban a testület preferenciákat határoz meg. Példa volt erre az elmúlt időszakban a fiatal, elsőfilmes alkotók számára, a gyermekműsorokra kiírt, valamint a millenniumi kulturális gyűjtemény pályázati programja. E műsorszámok támogatására az ORTT 1997 és 2001 között 5,5 milliárd forint támogatást nyújtott.
A produkciós pályázatok másik csoportja a helyi igényeket követve helyi rádiók és televíziók hír-, sport- vagy magazinműsorainak készítéséhez nyújt támogatást. A testület a helyi rádiók és televíziók műsorszámainak támogatására 1997-2001 között 859 millió forintot biztosított.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezek után az ORTT azon tevékenységeiről beszéljek, amellyel elősegíti a műsorszolgáltatók piacra lépését, és felettük törvényességi felügyeletet gyakorol.
1997-ben került sor a két-két országos, földi terjesztésű kereskedelmi televízióval - az akkori TV2-vel és az RTL Klubbal -, valamint a rádiókkal - Danubius és Sláger - műsorszolgáltatási szerződések aláírására. Ez volt a testület első fontos lépése a tájékoztatási monopóliumok lebontására és - amint ezt az akkori beszámolónk is hangsúlyozza - az úgynevezett duális médiarendszer létrehozására. Az 1997 júliusában, illetve novemberében sorra került szerződéskötéskor már tudható volt, hogy az elektronikus média demokratizálása azzal az áldozattal jár, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió pozíciói jelentősen meggyengülnek. Ugyanakkor reményre adott okot, hogy a televíziós pályázatok értékelésének szempontrendszerében nagy szerephez jutottak a közszolgálati tartalmi vállalások, továbbá az, hogy a befolyó igen magas műsorszolgáltatási díjakból a közszolgálati műsorszolgáltatók részesülnek.
A testületnek az egységes jogi keretben működő elektronikus médiarendszer kialakításával kapcsolatos másik fő kötelezettsége az 1993-1995 között kiadott úgynevezett stúdióengedélyek műsorszolgáltatási szerződéssé alakítása volt. Az elmúlt időszak hagyatékának rendezésekor számtalan kérdéssel találta szembe magát a testület, így 1997 ebből az aspektusból a fő problémacsoportok azonosítása és a szerződéskötések útjában álló akadályok elhárítása volt. Az ORTT a jelzett évben azonban nemcsak az új médiakörnyezet kialakításával kapcsolatos döntéseket, hanem jelentős vagyoni szankciót tartalmazó hatósági határozatot is hozott, melyben elmarasztalta az MRT Rt. műsorszolgáltatót, mivel műsorszolgáltatása megkezdésének első időszakában nem teljesítette a pályázatának részét képező műsortervben foglaltakat. A közel 161 millió forint összegű kötbérigény érvényesítése azt mutatta meg, hogy a testület komolyan gondolta a pályázatában kiírt és a nyertesek által vállalt szerződéses tartalmi követelményeket.
Ez a momentum, illetve az új országos médiumok megjelenése által indukált versenyhelyzet még inkább nyilvánvalóvá tette az ORTT számára, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ellenőrzésre, azaz hivatalának kiépítésére és megerősítésére. Itt különös tekintettel a műsorfigyelő és -elemző szolgálatra gondolok. Az év második felétől intenzív szakmai munka indult meg az országos közszolgálati és kereskedelmi televíziók főműsoridejének figyelésével, valamint a hírműsorok és a reklámtámogatási szabályok figyelése szempontrendszerének kidolgozásával. A jelentős döntések közül kiemelésre érdemes még, hogy a testület a kiegyensúlyozott, sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatás érvényesítésére vonatkozó panaszbizottsági eljárási szabályokat egyértelművé tette ebben az évben.
1997 folyamán a testület a magyar médiapiacra közvetlen hatással bíró lépései közül az elsőket tette meg. 1998-ban ezek a lépések megsokszorozódtak és felgyorsultak. Míg 1997 végén az országos kereskedelmi televíziók, addig 1998 elején rádiós társaik tevékenységének megindulásáról számolhatunk be. Ami a plurális médiapiac kialakítását illeti, ezt egyrészről a médiatörvény hatálybalépését megelőzően kiadott, dátumszerűen meghatározott stúdióengedélyek műsorszolgáltatási szerződéssé alakítása segítette elő, melyek alapjául szolgáló problémákat lényegében még 1997-ben megoldottuk, de az átalakításról szóló döntést csak 1998-ban hoztuk meg.
(13.40)
Másrészről ennek a döntésnek a következményeként hirdettük meg és döntöttünk a korábban stúdióengedélyesek által felhasznált és fennmaradt helyi rádiós és televíziós jogosultságokról.
A médiapiac szereplői körének jelentős bővítését jelentette a budapesti helyi és körzeti pályázatok meghirdetése és elbírálása. A pályázati eljárásoknak köszönhetően közel 120 földi terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság keletkezett országszerte, és került működésük immár alkotmányosan szabályozott keretek közé.
Az ORTT ugyanolyan fontosnak tartotta azt, hogy a létrejövő jogalanyok és piaci viszonyok áttekinthetőek legyenek, valamint azok működésének törvényessége ellenőrizhetővé váljon, mint azt, hogy elősegíti piacra lépésüket. A médiatörvényből fakadó kötelezettségének eleget téve készítette el a műsorszolgáltatók és műsorelosztók nyilvántartási rendszerét.
Az 1998-as évnek szomorú tapasztalata, hogy a piacra lépő országos kereskedelmi televíziók által generált és várva várt verseny egyik következményeként a megrázó eseményekről szóló hírek, illetve az erőszak és brutalitás aránya jelentősen megnőtt a műsorkínálatban, amely a kereskedelmi televíziók működésének kezdeti szakaszát követő években az ORTT tevékenységének köszönhetően csökkenő tendenciát mutat. Ez a megállapítás különösen a gyermekeknek szánt műsorok környezetében sugárzott, túlzott erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek tekintetében igaz.
Az 1998-as év beszámolójának egyik vívmányaként értékelhető ugyanakkor az, hogy a testület az Országgyűlés kulturális bizottságának kívánságára - tapasztalatainak összegzésével - megjelölte a médiatörvény korszerűsítésének kívánatos irányait.
Az ORTT 1999-ben is folytatta a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatását és a pályázatok elbírálását, melynek eredményeképpen 88-cal emelkedett a földfelszíni sugárzással terjesztett műsorszolgáltatások száma. A pályáztatás körében ki kell emelni a testület úgynevezett talált frekvenciákról szóló határozatát, mely lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben az ügyfél a Hírközlési Főfelügyelettől kapott adatok alapján frekvenciatervet készít és azt a HíF elfogadja, a testület pályázatot írjon ki a frekvencia használatára. Ez a határozat, mind pedig az új televíziós frekvenciák tervezésére történő, HíF-hez intézett felkérés jelzi, hogy az ORTT egyre markánsabban meg kívánta jeleníteni az igényeket a pályáztatási eljárásban.
Ami az ORTT hatósági ellenőrzési feladatát illeti, kiemelendő, hogy a műsorfigyelő és -elemző szolgálat az 1999-es évben új figyelési rendszerben rögzítette és napi rendszerességgel vizsgálta - sorsolás útján - az országos és körzeti műsorszolgáltatók adásait. Ezen a területen jelentős előrelépés volt, hogy 1999. február 1-jével megkezdődött a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező helyi és körzeti rádiók és televíziók műsorainak figyelése és tevékenységük ellenőrzése a törvény és a szerződésben foglaltak alapján.
Mindamellett, hogy a testület közel kétszáz esetben szankcionálta a műsorszolgáltatókat, mindig kész volt a konzultációra azért, hogy a törvény és a szerződéses követelmények egységes értelmezést nyerjenek, hiszen a peresített testületi határozatok által felvetett problémák jogerős bírósági értelmezéséig évek telhetnek el. A bírósági döntések elhúzódása különösen hátrányosan hat ki a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesítése miatt indult eljárásokra, illetve azok eredményességére.
Az 1999-es év médiapiacán lényegében beteljesedett az 1998-ban elindult folyamat. A két kereskedelmi televízió közötti verseny kiéleződött, az MTV Rt. pedig ebben a versenyben alulmaradt, mind nézettség, mind reklámbevételek és tarifák tekintetében. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az országos rádiók versenyében a Magyar Rádió Kossuth adójának hírműsora erős versenytársa maradt kereskedelmi társainak.
A 2000 márciusában hivatalba lépett új összetételű testület és irodája előtt az a feladat állt, hogy a megelőző négy évre építkezve, az általa felügyelt médiarendszernek mint struktúrának a működőképességét, teljesítőképességét biztosítsa és a lehető legmagasabb szintre emelje. A testület 2000. és 2001. évi tevékenységében a pályáztatási, illetve napi hatósági jogalkalmazó gyakorlat és annak folyamatos fejlesztése mellett egyre inkább nagyobb hangsúlyt kaptak az úgynevezett stratégiai döntések is.
Az előbbiek tekintetében mindenképpen meg kell említeni, hogy a 2000. év folyamán sikerült hézagmentessé tenni a hatósági szankció alkalmazását egy új rendszer kidolgozásával, amelynek alapján az egyes műsorszolgáltatók magatartása összehasonlíthatóvá, a testületi szankció alkalmazása pedig követhetővé vált.
A pályáztatás terén egyrészt kiemelendő, hogy az év során tovább kristályosodtak azok az alapvetően a műsorszolgáltatások minőségére koncentráló elvek, amelyek alapján a frekvenciapályázatok kiírásra kerülnek, másrészről pedig az az ORTT-határozat, amely megteremtette az úgynevezett kisközösségi rádiózás feltételeit, amely alapján a jövőben kis célközösségekhez szóló, nem nyereségérdekelt, illetve közműsor-szolgáltatások válnak elindíthatóvá.
A stratégiai döntések előkészítését szolgálta, hogy az ORTT szakértőkkel együttműködve megvizsgálta a hagyományos médiaszabályozásban érvényesülő értékek védelmének lehetőségeit 2001-ben az internet közegében, feltérképezvén a szabályozás külföldi gyakorlati tapasztalatait, és 2002-ben a kutatás eredményeit összegezte.
A 2001. év másik, az audiovizuális szektor jövője szempontjából jelentős stratégiai történése az volt, hogy a testület felkérésére a HíF elkészítette és átadta három országos digitális televízióműsor-szóró adóhálózat frekvenciatervét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2001. év azonban a jelzett eredmények mellett egy olyan eseménnyel is szolgált, mely alapjaiban érinti a rádiós piacot és az elmúlt évek során kialakult támogatási rendszer stabilitását. A Sláger Rádió nem tett eleget a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének, azaz a műsorszolgáltató megtagadta a műsorszolgáltatási jogosultság ellenértékeként fizetendő műsorszolgáltatási díj harmadik részletének megfizetését, melynek összege áfával együtt 1,3 milliárd forint volt. A műsorszolgáltatási díj megfizetésének lehetséges feltételeiről folytatott tárgyalások nem vezettek sikerre, ezért a testület a múlt év decemberében hozott határozatával felmondta a műsorszolgáltatási szerződést. A testület döntését a műsorszolgáltató bíróság előtt megtámadta, a frekvenciát pedig díjfizetés nélkül tovább használja.
A történtek két okból is aggodalomra adnak okot. Egyrészről a testület joggal számított erre az összegre, ezért ennek megfelelően ütemezte a médiapolitikai döntéseivel járó egyes kötelezettségvállalásokat. Így a műsorszolgáltatási díj befizetésének elmaradása komoly bevételkiesést jelent számára, és nagyban érinti az általa kezelt Műsorszolgáltatási Alap egyes jogcímek szerinti kifizetéseit, főként az egyedi támogatásokat, pályázatokat. Más szavakkal élve: ez a közel 1,5 milliárdos hiány felborítja a médiatörvény által felépített támogatási rendszert.
Az aggodalom másik forrása az, hogy eddig a médiapiaci szereplők között konszenzus volt abban - és ezt a testület a munkája során következetesen képviselte -, hogy a műsorszolgáltatási díj megfizetése az első és alapvető feltétele annak, hogy bárki a Magyar Köztársaság területén legálisan végezhessen műsorszolgáltatást. A díj ellenében használhat bárki egy szűkösen rendelkezésre álló nemzeti kincset: a frekvenciát. Mivel az elmúlt esztendők folyamán ilyen típusú probléma az említett konszenzus miatt egyáltalán nem merült fel, félő, hogy a Sláger Rádió magatartása példaként szolgálva, hátrányos folyamatot indíthat el.
A testület az ügyről 2001 decemberében tájékoztatta az Országgyűlés elnökét és illetékes bizottságait, míg 2002 októberében az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságával konzultációt kezdeményezett az ügy mihamarabbi megnyugtató rendezése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tavalyi országjelentése az ORTT szerepét, jelentőségét kifejezetten pozitívan értékelte, tovább erősítendőnek minősítette. Az ORTT az Országgyűlés segítsége nélkül a finanszírozási rendszer problémáját, illetve saját finanszírozását, feladatainak jobb ellátását nem tudja megoldani. Ezért kérjük az Országgyűlést, hogy segítsen minket ebben.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek munkáját összefoglalva úgy értékelném, hogy a testületnek igen nehéz, konfliktusokkal teli talajon kellett rövid időn belül egy új műsorszolgáltatási struktúrát, annak ellenőrzési és támogatási rendszerét létrehoznia, valamint az ezzel járó komplex feladatok ellátására alkalmas szakértői hivatalt kiépítenie. Az ORTT a médiatörvény szellemének megfelelően az elmúlt hat év során ezeknek a feladatoknak eleget tett, sőt e feladatok napi ellátása mellett az audiovizuális jövőt érintő stratégiai kérdések megoldásában is egyre nagyobb szerepet vállal.
(13.50)
A konfliktusok és a minket ért bírálatok jelentős része - amint azt bevezetőmben is hangsúlyoztam - a terület sajátosságából adódik, hiszen a média alapvetően a társadalmi viták rendezésének terepéül szolgál. A médiarendszert érintő kritikák közül manapság az egyik leghangosabb nézet a szabályozottság eltúlzott voltáról és az önszabályozás igényéről beszél. Ez a megközelítés igencsak elgondolkodtató, hiszen egyrészről a csatlakozás küszöbén éppen ellentétes irányt mutat a jogharmonizációval, másrészről pedig az uniós elvárásoknak megfelelően kialakított médiarendszerünk egy ilyen irányt követve elvesztené legfőbb legitimációs forrását, a legalitást, melyhez a testület fennállásától fogva következetesen ragaszkodik.
Az elmondottak és a rendelkezésre álló anyagok alapján kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az Országos Rádió és Televízió Testület napirenden szereplő beszámolóit, ezzel is támogatva az ORTT-t további munkájában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
