VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A választási kampány időszakában többször hangzott el kérdésként akár a jelenlegi miniszterelnökhöz, akár a kormány jelenlegi más tagjaihoz, hogy mit kívánnak tenni a Széchenyi-tervvel. Medgyessy Péter erre a kampány során is többször határozottan kijelentette, hogy ezt folytatni kívánják, és a kormány több tagja is arról beszélt - László Csaba jelenlegi miniszter úr, Szalay Gábor államtitkár úr is -, hogy a terv folytatható.
Nos, ezzel szemben az új kormány hivatalba lépése után nem sokkal már a Széchenyi-terv megszűnéséről jelentek meg különböző vélemények. Idézem az egyiket; Szeri Árpád újságíró interjúja Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel, a Nógrád Megyei Hírlap 2002. augusztus 19-ei számában. Kérdés: “Tehát 2004. január 1-jével megszűnik a Széchenyi-terv?” Mire a miniszter úr válasza: “Más uniós tagállam sem ismer például Mária Terézia-tervet avagy Cromwell-tervet. Ha ezek az országok követni fognak bennünket, akkor elképzelhető, hogy mégiscsak lesz Széchenyi-terv.” Mit üzen tehát a miniszter úr a magyar vállalkozóknak? - Ne számítsanak egyelőre támogatásra, vagy állami segítségre, a kormány nem kíván a magyar vállalkozóknak ezzel a támogatási formájával foglalkozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozói érdekképviseletek, a kamara több alkalommal és már jó néhány éve kérte a magyar kormányoktól - nemcsak az előző kormánytól, hanem még a Horn-, de akár az Antall-kormánytól is -, hogy az agrárfelzárkóztatás mellett helyezzen hangsúlyt a magyar kis- és középvállalkozók felzárkóztatására. Ez jelenti a beruházások támogatását, jelenti a gépbeszerzések támogatását, jelenti annak a segítését, hogy a magyar vállalkozók az európai uniós csatlakozás időszakára valóban versenyképesek legyenek a hozzájuk méretben is hasonló osztrák, francia vagy német vállalkozókkal. Ezért volt fontos, hogy az előző kormány 2001-ben a Széchenyi-tervet el tudta indítani, és 2001-ben 13 700 vállalkozónak mozgatta meg a fantáziáját a Széchenyi-terv elindítása, ennyien pályáztak ugyanis a forrásokra. Közülük sikerrel tették ezt nagyon sokan, hiszen a pályázatok több mint háromnegyede pozitív elbírálást kapott. Kiderült az első év után, hogy egy állami forinthoz négy magántőkéből származó forint társult, és a Széchenyi-terv keretében 2002 elejére közel 30 ezer új munkahely és 7 ezer bérlakás létesült.
Az ország sikerének egyik titka éppen az volt, hogy a vállalkozók az elmúlt négy évben kezdtek hinni abban, hogy tudásuk és tehetségük összeadása minden másnál erősebb lehet, négy év alatt folyamatosan bővültek a lehetőségeik, és bővült az a tér, amelyben a magyar vállalkozók fejlesztéseiket, beruházásaikat meg tudták valósítani.
Nos, az új kormány ezt a folyamatot leállította, hiszen feldarabolta a Széchenyi-tervet. A pályázatok döntő többségét megszüntette, és csak azokat a területeket hagyták életben, ahol minimális költségvonzat van. A pályázatok közül leállításra került a kereskedelmi szálláshelyek bővítése, a hozzá kapcsolódó vendéglátás feltételeinek javítása, leállt a kis- és középvállalkozások gépjárműparkjának fejlesztése. Ez azt jelentette, hogy tehergépjárművek, buszok esetében évtizedes gépjárműveket lehetett lecserélni támogatással. Leállt az a pályázat, amelyben műszaki berendezések, gépek beszerzését támogatta a Széchenyi-terv. Az egyik legfájóbb pont, hogy leállt az ipari parkok fejlesztése, ami az önkormányzatok, térségi fejlesztési társaságok számára létérdek volt, elsősorban az ország hátrányos helyzetű régióiban jöttek létre ilyen ipari parkok. Érdekes, hogy a kormány ugyanakkor az ipari park és az integrátor ipari park cím elnyerését továbbra is támogatni kívánja. Ez, tisztelt képviselőtársaim, azt jelenti, hogy annak a résztáblának az elnyerését továbbra is támogatja a kormány, amelynek minimális költsége van, ugyanakkor a valós munkát nem kívánja tovább folytatni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, a magyar vállalkozók a kormány részéről segítségre nem számíthatnak. Leállt a Széchenyi-terv. A minimálbér adómentességéből kimaradtak a vállalkozók. A kormány már bejelentette, hogy tb-járulék emelésre készül a következő évben, és most új hírként jött be, hogy öt év helyett tíz évig kell majd az irataikat megőrizni. Azt kérjük a kormánytól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ha már segíteni nem tud a magyar vállalkozókon, legalább ne ártson. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
