DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr azt kérdezte, hogy kié lesz a föld. Nagyon egyszerűen lehet rá válaszolni: a mezőgazdasági termelőké, a ténylegesen mezőgazdaságból élőké, de csak akkor, ha megváltoztatjuk azt a törvénycsomagot, amelyet a Fidesz-kormány parlamenti hátterével a termőföldről szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény kapcsán elfogadott. Ezek ugyanis a jelszavak szintjén a családi gazdaságok földszerzését helyezték előtérbe, de ha megnézzük, hogy a gyakorlatban milyen folyamatot indítottak el, akkor azt tapasztalhatjuk, azt láthatjuk, ha megvalósul a földtörvényben meghatározott elővásárlási sorrend, illetve az a versenytárgyalási rendszer, amelyet kialakítottak, akkor pont a családi gazdaságok nem tudtak volna termőföldhöz jutni.
Kis kivételt természetesen teszek, hisz ők a prioritási sorrendben a családi gazdálkodó szomszédot helyezték az első helyre. De felteszem a kérdést, ha egy adott területen családi gazdálkodó dolgozik, akkor miért nem ő vásárolhatja meg az államtól vagy a másik magánszemélytől a termőföldet, és miért a szomszédja. Ha figyelembe vesszük, hogy azok vannak kevesebben, akik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy szomszédosak az adott területtel, akkor meg kell nézni, hogy a helyben lakó szomszéd, illetve a helyben lakók vonatkozásában van-e primátusa a családi gazdálkodónak a Fidesz által elfogadott törvények szerint. Sajnálatosan meg kell állapítani, hogy nincs primátusa, tehát ebben az esetben semmiféle előnyről nem beszélhetünk a családi gazdálkodók vonatkozásában. Igazságosabbá kell tenni a rendszert, az őszinte szándékokat ki kell mutatni, és számunkra ezt az elővásárlási sorrendet el kell vetni.
Úgy gondolom, a képviselő úr teljesen pontosan megfogalmazta azt, hogy a ténylegesen mezőgazdaságból élők és a gazdálkodók érdekeit kell előtérbe állítani a földtörvény-módosítás kapcsán, a termelés kiszámíthatósága és a termelők biztonsága érdekében. Az elmúlt héten egy érdekegyeztető fórumot tartottunk, hisz amikor belekezdtünk ebbe a munkába, azt mondtuk, hogy a mezőgazdaság legalapvetőbb kérdéseiben nemzeti konszenzusra kívánunk jutni. Az elképzeléseinket a parlamenti pártok és 31 civil szervezet képviselői megvitatták, és annak ellenére, hogy ellentétes politikai érdekek munkálnak, az volt a legsummásabb megállapítás, amit tettek, hogy ez a törvénymódosítás jó irányba tett lépés, amely teljes mértékben elfogadható, bár ez a lépés lehetne nagyobb is.
Úgy gondolom, a résztvevők azért tudtak ilyen véleményt megfogalmazni, mert mi a ténylegesen mezőgazdaságból élők érdekei szerint módosítjuk a termőföldtörvényt. Szeretném hangsúlyozni és egyben válaszolni azokra a vádakra, mely szerint bármiféle kiskaput ki akarnánk nyitni a külföldiek előtt, hogy erről szó nincs, hisz a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek a külföldiek földszerzési tilalmát érintik, a jelenlegi módosítás kapcsán nem kívánjuk megváltoztatni, és a törvénymódosítás révén természetesen azt a megállapodást sem tudjuk megváltoztatni, amelyet a Fidesz képviselői, kormányzati tagjai tavaly június 12-én meglehetősen könnyelműen megkötöttek az Európai Unióval is. Tehát igaztalan az a vád, hogy mi a külföldiek számára bármi módon lehetővé kívánjuk tenni a földszerzést.
A termőföld-spekuláció megakadályozása érdekében hathatós intézkedéseket fogunk tenni, annak révén, hogy olyan sorrendet állapítunk meg, amelyben a ténylegesen helyben lakók és a birtokrendezés érdekében a helyben lakó szomszédos gazdák tudnak igazából földet szerezni, természetesen a földhasználókat követően. A haszonbérleti rendszert stabilizálni fogjuk, a földhaszonbérleti időt egységesen húsz évre fogjuk felemelni, és nem lesz az, hogy magánszemélyek tíz évre adhatnak bérbe földet, az állam viszont a klientúrájának ötven évre. Úgy gondolom, az igazságos rendszer felállításához ez is hozzátartozik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
