DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is azt vallom, hogy a múltat be kell vallani, de azt is hozzáteszem, hogy ebből sem mi, sem az utódaink nem tudnak megélni. Én magam sem, hisz az én családomtól is elvették a birtokait, elvették a földjeit, édesapám nem ment be a szövetkezetbe, nem lett szövetkezeti tag, és mégis megélt a család, mégis tudtam tanulni, mégis itt vagyok. De ez egy dolog. A múlt hánytorgatásával a jelen valóságát lehet elfedni. De nézzük, mi a jelen valósága!
Azt mondta el a képviselő úr, hogy a gazdasági társaságot hogyan lehet megszerezni, hogy kiválasztottaké legyen. Hát képviselő úr, erről az ön brigádja, az ön frakciótársai kézzelfogható bizonyítékot adtak az elmúlt időszakban! (Taps az MSZP padsoraiban.)
(9.40)
Hiszen a magyar mezőgazdaság zászlóshajóit jelentő, nemzeti tulajdonba rendelt huszonhét gazdaság közül kiválasztották a legjobb tizenkettőt, a kormányzás végére már Bábolnát is hozzátették ehhez tizenharmadikként, és megalkottak egy Simicska-féle konstrukciót, amelynek (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Megszerezte!) értelmében egy jó jelszó mögött, az ott dolgozók, az alkalmazottak tulajdonszerzése mögött egyes kiválasztottaké lett ez az állami gazdaság. Van olyan gazdaság ezek között, tisztelt képviselőtársaim, ahol az ott dolgozó emberek még 5 százalék tőkerészt sem szerezhettek. Az ottani menedzsmentet, akik 20-30 évig gyarapították a vagyont, elzavarták, és beültették a Fidesz-klientúrát, az önökhöz közel álló embereket, és húszéves részletre, kamatfizetés nélkül, kétéves türelmi idővel önök szinte ingyen a kezükbe adták a vagyont (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Szégyen!), hiszen ha egy olyan kormány jön, amelyik helyre teszi a mezőgazdaság jövedelmezőségét, önök is nagyon jól tudják, szinte az osztalékból meg lehet szerezni ezt a vagyont, és vissza lehet fizetni a hitelt. Tehát nem csodálom, ha ezt a technikát jól ismeri a képviselő úr. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Neki nem jutott belőle!)
A társaságok tulajdonszerzésével kapcsolatban önök mindig azzal vádoltak bennünket, hogy a társaságok tulajdonszerzésén keresztül kiskaput akarunk nyitni. Le tudtunk volna tenni olyan megoldási javaslatot, amelyik nem tette volna lehetővé, hogy külföldiek földet szerezzenek, de éppen azért, mert nemzeti konszenzust akartunk teremteni e vonatkozásban, elfogadtuk az önök javaslatát, hogy ne a társaságok szerezzenek termőföldet, hanem a társaságok és szövetkezetek tagjai és tulajdonosai. Nyilvánvaló: a szerzés itt is le van határolva. Akkor a saját javaslatuk ellen apellálnak, tisztelt képviselőtársaim, e tekintetben!
A 400 ezer hektár termőföld sorsáról is szeretnék néhány szót szólni. Mi az állami földtulajdonnal való ésszerű gazdálkodás alatt nem azt értjük, hogy gyorsan meg kell tőle szabadulni, el kell herdálni, és ki kell találni olyan technikát, hogy miképpen tudjuk ezt azokhoz juttatni, akikhez akarjuk. Mert ha megnézzük azt az eljárást, amelyet önök versenyszabályzatnak neveznek és versenytárgyalásnak neveznek, abból kiderül, hogy ez egy olyan típusú versenytárgyalás lett volna, amelyben az első fordulóban egy-két szerencsés, aki helyben lakó családi gazdálkodónak minősül... - és azzá lehet válni, csak tudni kell, hogy hol van az a termőföld, amit meghirdetnek. Nagyon furcsa az az eljárás, amikor még egyetlen versenytárgyalást sem írtak ki, hisz nem is volt előkészítve a folyamat, de bizonyos jól értesültek már járták a határt, és tudták, hogy hol kell nekik haszonbérlővé válni annak érdekében, hogy majd a versenytárgyalás után a termőföldet meg tudják szerezni.
Az a képlet pedig, amit önök ennek kapcsán kialakítottak, egy elsős közgazdasági középiskolást is mosolyra fakaszt, mely szerint a csernozjom talajt és a futóhomokot ugyanolyan értéken akarták eladni, vagy a budai hegyoldali gyümölcsöst és a tatárszentgyörgyi homokot. Nyilvánvalóan megvolt erre az okuk, hogy egy ilyen eljárást tegyenek, ugyanis ez nem egy licitálási eljárás, ez még a kárpótlásnál is rosszabb folyamat lett volna, hiszen a kárpótlási árverésre legalább azok a volt földtulajdonosok, kárpótlásijegy-tulajdonosok, akiknek az igényét elbírálták az adott árverési határidőig, be tudtak menni, és tartani tudták a tárcájukat, de erre a versenytárgyalásra önök az első fordulóra csak néhány embert hívtak volna meg, és természetesen nem lettek volna bolondok, hogy többet ígérnek, mint amennyiért oda akarják adni.
Tehát önök a 400 ezer hektár állami földtulajdont is el akarták herdálni, nyilvánvalóan a mellé a tizenkét zsíros gazdaság mellé kellett volna az a földterület, de azért bebiztosították, hátha nem sikerül ebben a folyamatban megvalósítani, ezért a földtörvényben az 50 éves haszonbérletet lehetővé tették, és az utolsó pillanatban módosították ezen gazdaságok haszonbérleti szerződését, egyoldalúan, hogy biztosan meglegyenek a Fideszhez közeli narancsbárók tőkés nagybirtokai (Taps és derültség a kormányzó pártok padsoraiban.), miközben önök a családi gazdálkodásról beszélnek.
