SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita újabb szakaszában elhangzott három képviselői felszólaláshoz szeretnék hozzáfűzni egy-két gondolatot.
A 100. módosító indítvány, amit Soltész Miklós képviselőtársunk mutatott be a vita folyamán, teljes egyetértésünket élvezi, és a kormány támogatja ezt, némi kis, apró módosítással; ez inkább grammatikai módosítás, kapcsolódóként jelenik meg, de a tartalom lényegi érintése nélkül fog beépülni a törvénybe az önök javaslata. Ennek az a lényege, hogy ha a fogyasztó az esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató kezdeményezheti egy olyan mérőberendezés felszerelését, aminél előre kell kifizetni a felhasználásra kerülő gázmennyiséget, és mindezt a közüzemi szolgáltató a saját költségére teheti meg. Tehát ez egy fogyasztóvédelmi indítvány, amit támogatunk.
A másik kérdés a hfh, tehát a hálózatfejlesztési hozzájárulás és a csatlakozási díj, ami némileg, talán az előterjesztő hibájából, nem teljesen egyértelmű, vagy okozott bizonyos zavart, különösen a csatlakozási díj, ezért ezt egy kapcsolódó módosító indítvánnyal az előterjesztő egyértelműsíteni fogja. A kettő nem ugyanaz. A csatlakozási díj alapvetően az elosztónál merül fel. Azt a két költséget jelenti, ami egyrészt az utcától a telekhatárig kiépítendő csővezeték megvalósítását jelenti, másrészt pedig a fogyasztói berendezés beüzemelését jelenti. Ez alapvetően nem fejlesztési költség, és ezt a szolgáltatói engedélyes szedi.
A hálózatfejlesztési hozzájárulás kifejezetten fejlesztési költség, ezt a tulajdonos szedi. A hálózatfejlesztési hozzájárulás: a jelenleg érvényben lévő IKIM-rendelet alapján, miután már kiépült egy rendszer, és belép egy új fogyasztó a rendszer kiépítését követő tíz éven belül, akkor ő hálózatfejlesztési hozzájárulásként az eredetileg meghatározott összeg inflációs árindexszel felszorzott értékét fizeti minden évben. Aki tíz év után lép be, az a 10. évben érvényes összeget fogja fizetni. Ez az IKIM-rendelet a tulajdonos kötelezettségéül írja elő, hogy a később csatlakozó új fogyasztók által tíz éven belül vagy tíz éven túl befizetett hozzájárulást a gázszolgáltató külön számlán kezeli, majd a külön számlán kezelt összegnek a korábban csatlakozó fogyasztók részére történő visszatérítési módjáról a gázszolgáltató a fogyasztókkal kötött szerződés keretében állapodik meg. Magyarul: ha többet szedne be az utólagos belépések okán és jogán a szolgáltató, akkor kötelessége ezt a túlbeszedést vagy ezt a többletbeszedést visszajuttatni azoknak a fogyasztóknak, akik létrehozták ezt a többletbefizetést.
Hogy ennek a hálózatfejlesztési hozzájárulásnak az intézményét fenntartsuk, vagy ne tartsuk fenn, ez eléggé megosztotta a képviselőket. Voltak, akik azt mondták, és azt javasolták, hogy azonnal el kell törölni ezt az intézményt. Az előterjesztő eredeti indítványa úgy szól, hogy 2006-ig kell fenntartani; más képviselői módosító indítványok úgy szólnak, hogy 2010-ig kell fenntartani; és van olyan képviselői módosító indítvány is, amelyik azt javasolja, hogy a rendeletből általa kiolvasott módon a hatálybalépést követően még tíz évig legyen ez fenntartva. Ezen lehet vitatkozni, hogy ki mit tart jogosnak és méltányosnak. Az előterjesztő azon a véleményen van, hogy az eredeti javaslatát, a hfh 2006-ig történő fenntartását kívánná megjeleníteni a törvényben, azután majd a parlament döntésétől függ, hogy ez érvényesül-e vagy más.
Végül a harmadik, amit szerettem volna megemlíteni: Lázár Mózes képviselő úr említette, nem először, hogy azt az általam valóban részletesen bemutatott szociális támogatási modellt, ami általa elismert módon is rendkívül bonyolult, végül is azért nem választottuk, mert ahogy ő mondja, ez lett volna ugyan a jobb, de ha mi nem is a jobb, de a könnyebb megoldást választottuk, és ezért nem a szociális kompenzáció mellett tettük le a voksunkat, hanem egy könnyebben végrehajtható, a rászorultságot egyébként mindenképpen tükröző tömbös megoldást javasoltunk.
A kérdés nem az, hogy ez jobb vagy könnyebb megoldás - a kérdés az, hogy az az általam elég részletesen bemutatott módon egyszerűen nem hajtható végre. Tehát nem a feladat nehézsége elől futottunk el, és nem emiatt választottunk egy könnyebb megoldást, hanem egy végrehajtható megoldást választottunk és javasolunk - ez nyilván majd csak kormányrendeletben jelenik meg -, egy végrehajthatatlannal szemben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
