SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Egyáltalán nem beelőzni akartam, csak úgy tudtam, hogy nem lesz már más kétperces, ezért gondoltam, hogy ne kelljen ezt a procedúrát elvégezni.
A szemléletről szeretnék egy kicsit beszélni. Mindannyiunknak javaslom, és kérem is a képviselőtársaimat, hogy érdemes elmenni mozgássérültek, siketek vagy akár vakok és gyengénlátók sportversenyére. Ezeken a sportversenyeken olyanokat tanulhat mindenki, amiket, azt hiszem, a valós életben és a tévéből, rádióból ránk sugárzott adásokból nem nagyon tapasztalunk. Mindannyian, az úgynevezett egészséges emberek tanulhatunk ezeknek a sportolóknak, fiataloknak a kitartásából, életszeretetéből, küzdeni tudásából. Ha ezeket a tapasztalatokat megéljük, átéljük, azt hiszem, egészen más szemlélettel állhatunk hozzá a fogyatékosügyhöz, egészen máshogy kell hozzáállni, és nemcsak a pénzügyi dolgokban kell szavakkal dobálóznunk és egymás szemére vetni azt, hogy nem költünk eleget, egyik kormány, illetve a másik kormány, hanem beleláthatunk azoknak az embereknek a mindennapi küzdelmes életébe, melyet igazából mi csak a törvények alapján ismerünk.
Szeretném kérni ez úton is a televíziók segítségét, hiszen olyan elmaradás van a szemléletükben – látom, most közvetíti végre a televízió és jeltolmács is szerepelhet -, hiszen rengeteg filmet, rengeteg lehetőséget hagyunk ki azáltal azoknak az embereknek a segítésére, akiket igazából szeretnénk a törvénnyel megsegíteni.
Azt gondolom, hogy ez a jelentés, amely előttünk van, biztos, hogy nagyon sok vitára ad okot, de egy hosszú távú gondolkozást mindenképpen elindított. Mindenképpen lezárja negyven év elmaradását, és elindított egy olyan folyamatot, egy olyan gondolkodást az országban, amely mindannyiunk számára, mind az egészségesek, mind pedig a fogyatékossággal élő emberek számára szemléletet változtat, és nem hiszem, hogy e nélkül a szemléletváltoztatás nélkül a törvény minden szava megvalósulna.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
