TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az önök előtt is ismert, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló kormányközi megállapodást 2014. január 14-én írtuk alá az Oroszországi Föderáció kormányával.
Az egyezményt a parlament a 2014. évi II. törvényben hirdette ki. Az egyezményben rögzített együttműködés megvalósítása érdekében az orosz fél állami hitelt biztosít Magyarország számára a Paksi Atomerőmű fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához. A 2014. március 28-án megkötött 10 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás a magyar kormány részére nyújtandó államközi hitel biztosítását és megfelelő felhasználhatóságát szolgálja.
A hitelmegállapodás a Paksi Atomerőmű bővítését úgy teszi lehetővé, hogy a magyar állam végig kizárólagos tulajdonosa marad az erőműnek, így az előállított áram árának meghatározása is kizárólag magyar döntés lehet. A kormány, ígéretéhez híven, az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul benyújtotta a magyar és az orosz állam közötti hitelmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatban a megállapodás teljes szövege szerepel, és egyértelműen tartalmazza, hogy az orosz féllel kötött államközi hitelszerződés milyen előnyökkel jár Magyarország számára.
Ezek közül most összefoglalásként kiemelem, hogy a hitelszerződést igen hosszú, harmincéves futamidőre kötöttük, a tőketörlesztést pedig csak az új blokkok üzembe helyezését követően kell megkezdenünk. A tőketörlesztést megelőző kezdeti időszakban a 3,95 százalékos, majd sávosan emelkedő kamat is kedvezőbb a piacon elérhetőnél. Ezekkel a feltételekkel a kölcsön összhangban van a magyar költségvetés finanszírozási képességével, és megfelel az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is.
Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy az Országgyűlés által már jóváhagyott magyar-orosz keretmegállapodás mindezeken túl biztosítja az új atomerőművi blokkok felépítését, a meglévő berendezések biztonságos lebontását, az erőmű fűtőanyagának biztosítását, az elhasznált fűtőanyagok elszállítását is. Olyan megoldás született tehát, amely a Paksi Atomerőmű megújításának minden elemére kiterjed, és biztosítja az azok közötti összhangot.
(16.40)
Nem lebecsülendő a beruházás gazdaságra gyakorolt hatása sem. Várhatóan tízezer új munkahelyet teremt, és akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti összterméket. Az orosz féllel kötött megállapodásnak megfelelően a 10-12 milliárd eurónyi beruházás 40 százalékát a magyar vállalkozások valósíthatják meg. Ez minimum 4 milliárd euró megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak, és legalább 1 milliárd euró adóbevételt a magyar államkasszának.
Meggyőződésünk emellett, hogy az energiapolitikának is az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a versenyképesség szempontjaira. A beruházás megvalósításával elérjük azt is, hogy a növekedéshez nélkülözhetetlen energiaellátás versenyképes áron áll majd a magyar gazdaság rendelkezésére.
Összességében tehát elmondható, hogy a nemzetgazdaság szempontjából nagy horderejű paksi beruházás mind az energiaellátás és -biztonság, mind a hazai gazdaság versenyképessége, mind a vállalati szféra és az államháztartás számára jelentős pozitív hatásokkal jár. Mindezeket a szempontokat mérlegelve biztos vagyok abban, hogy a paksi bővítés finanszírozási módjának kiválasztásakor a Magyarország számára legjobb megoldás mellett döntöttünk.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
