SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hónapok óta a parlament előtt fekszik a 2014-es büdzsé módosítása, amihez legutóbb újabb érdekes módosító javaslatot csatolt a kormány a költségvetési bizottságon keresztül. Ebből az derül ki, hogy nem csupán az idei államosításokat - Főgáz, Antenna Hungária, AVE - kívánják átvezetni a költségvetésen, hanem egy év végi pénzszórás keretében a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap közel felét is elköltenék.
A módosító javaslat értelmében a pénzforgalmi szemléletű deficit 15 milliárd forinttal emelkedne, a központi tartalék pedig 47 milliárd forinttal csökkenne. Még idén 20 milliárd forintot költenének az állami tulajdonú Eximbankra, amely egyébként jövőre újabb 18 milliárdos tőkeemelésben részesül. 2015-ben emellett 23 milliárd forint támogatást is kap kamatkiegyenlítésre, és így ez két év alatt 61 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. A Eximbankon túl 9 milliárdot juttatnának a Magyar Postának, és a MÁV Zrt. is átesik egy kisebb konszolidáción.
A folyó támogatások mellett az Államvasutak hiteleiből idén 35 milliárdot, jövőre 23,4 milliárd forintot vállal át az állam. De az elvben nyereséges állami energiamamut Magyar Villamos Művek is tőkeinjekciót kap. Az idei 10 milliárdos osztalékot követően decemberben várható egy 41 milliárdos MVM-tőkeemelés, amit a 2015-ös költségvetésben újabb 50 milliárdos adófizetői tőkeemelés követ.
(17.50)
Emlékeztetnék rá, hogy a kormány rezsiharcának egy fontos végrehajtója az MVM, így ezek az összegek valójában ennek költségeit fedezik. A jelenlegi módosító persze mindenre most nem tér ki, csupán arra, hogy a számos magántársaság bevonásával alig két évvel ezelőtt létrejött MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. megvásárlására több mint 10 milliárdot utalnának át. Azt gondoljuk, egy alaposabb vizsgálatot is megérne, hogy valóban megér-e 10 milliárd adóforintot ez az újonnan alakult társaság.
A módosító javaslat további tételeit jelentik, hogy a Főgáz-részesedés megvásárlása a tervezetthez képest plusz 2 milliárd forintba kerül, illetve a tervezett 20 milliárd helyett 27 milliárd forintot költenének a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására. Teszik ezt szinte egyetlen sor indoklás nélkül.
Az előzőkhöz képest aprópénz, de a Hungarian Inititavies Foundation nevű szervezet 612 milliós támogatása több mint elsüllyedt költség. A Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési miniszter irányításával működő, Magyarország és az Egyesült Államok közötti együttműködés elősegítését célul kitűző alapítvány a kuratóriumi tagjai felét elvesztette a kitiltási botrány kezdete óta, köztük George Patakit, New York állam magyar származású korábbi kormányzóját. Ez nem túl sok eredmény ahhoz képest, hogy csak Fellegi fizetése eléri az évi 40 millió forintot.
A fentieken, az államosításokon és az indokolatlan pénzosztáson túl kitér a javaslat a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelméből származó bevételek különböző jogcímek közötti felosztására is. Arról a szektorról beszélünk, amely egész Nyugat-Európában a munkahelyteremtés szempontjából húzóágazatnak és a gazdasági növekedés motorjának számít. Magyarországon viszont a kormány 2010 óta altatja ezt az ágazatot, amely csak egy-egy jelentősebb korrupciós botrány kapcsán került be a hírekbe.
Az LMP már tavaly felhívta rá a figyelmet, hogy valójában a kvótabevételek száz százalékának az energetikai korszerűsítést kellene szolgálnia a költségvetés lyukainak befoltozása helyett, szemben a mostani törvénymódosításban nagylelkűen engedélyezett 50, illetve 25 százalékkal. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)
