HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, én is - az előttem szólókhoz kapcsolódóan - több olyan pontot találtam a jelen előterjesztésben, amit jó szívvel tudunk támogatni, ugyanakkor azt is el kell hogy mondjam, rögtön az előzetes véleményemben, hogy vannak olyan pontok is, amiket viszont nagyon nem tudunk támogatni, amelyekkel vitatkoznánk is, és amelyekkel kapcsolatban kérdésünk volna az államtitkár úr felé.
Előzetesen rögtön egy olyan pont, amelynek kifejezetten örültünk, amely a kölcsönzött kulturális javakról szól. Itt vezet be egy rövid pontosítást, nevezetesen azt, hogy pénzügyi biztosítékot kell kikötni akkor, ha nem muzeális intézmény számára történik a kölcsönzés. Ez eddig hiányzó elem volt, és ez most bekerült.
Ugyanakkor rögtön kérdésessé válik már számunkra a következő pont, ami a múzeumi törvényben van, nevezetesen az, hogy eddig területi múzeumot állam és önkormányzat tarthatott fenn, na, majd most már általuk alapított gazdasági társaság is fenntarthat. Felmerül az emberben, hogy mondjuk, egy kft. hogyan tudhat hatósági feladatokat ellátni, hiszen az önök által tételesen felsorolt feladatok között vannak például jogszabályok alapján ellenőrzések lefolytatására feljogosító intézkedések is, amik egyfajta hatósági eljárások. Ezt gazdasági társaságba kiszervezni szerintem erőteljesen kérdéses, és egy újszerű megközelítése a hatósági eljárásoknak.
A kulturális örökségek védelmével - ami a legnagyobb része a törvénymódosításnak - párhuzamosan az ingatlannyilvántartási törvény is röviden változik, nevezetesen, ami szintén üdvözlendő számunkra, hogy ezentúl örökségvédelmi hatósági kötelezést is be lehet vezetni majd a nyilvántartásba. Ez nagyon jó, ez nagyon nagy szó, tehát hogy az ingatlan terhei között ezt külön fel lehet tüntetni, és ezzel együtt elidegenítési és további megterhelési tilalmat is be lehet vezetni. Ezt üdvözlendőnek tartjuk.
Ugyanakkor nem értjük, hogy védett régészeti lelőhelyeket az ingatlannyilvántartásba eddig be lehetett vezetni, be kellett vezetni, most viszont ez kikerül a törvényből. Vajon mi ennek az oka? (L. Simon László: Ezt nem értem.) Akkor még egyszer mondom. Védett régészeti lelőhelyeket az ingatlannyilvántartásba eddig be kellett jegyezni, be kellett vezetni, most viszont valamilyen oknál fogva ez a rövid szakasz hiányzik a törvényből. Kérdezem, hogy miért hiányzik. Lehet, hogy csak egy technikai jellegű pontosítás hiányzik, lehet, hogy a törvényalkotásnak ez egy kis technikai hibája. Ha így van, akkor kérem, hogy ezt javítsák ki.
Továbbmenve: a Forster Gyula, feladatai kibővítése kapcsán, az egykoron megszüntetett KÖH-nek kapja vissza gyakorlatilag az összes jogosítványát, nevezetesen szakértői feladatokat láthat el és egyes nyilvántartásokat is vezethet majd. Ezt üdvözlendőnek tartjuk. Ugyanakkor azok a jogosítványok és a feladat ellátásának a módja, amit most a törvény, illetve majd az ezek alapján megfogalmazott kormányrendeletek a számára lehetővé tesznek, számunkra meglehetősen kérdésesek. Tehát maga az, hogy létrejön újra egy olyan állami intézmény, amely egy központot teremt a műemlékvédelem, a kulturális örökségvédelem számára, jó, üdvözlendő, valószínűleg további felhatalmazások is kellenének ezen intézmény számára, de maga a módja, amire felhatalmazza adott esetben ez a törvény - majd mindjárt elmondom, milyen tekintetben -, számunkra továbbra is kérdéses.
Azt is üdvözlendőnek tartjuk a törvényben, hogy tételesen felsorolja, melyek lesznek a régészeti feltárás elvégzésére jogosult szervek. Ez valóban parádés szereposztás, olyan intézmények, amelyek ténylegesen el tudják végezni ezt a nagyon fontos szakértői feladatot, és az, hogy ezen feladatok elvégzése hatósági árhoz van kötve, szintén üdvözlendő. Ugyanakkor az, hogy ezen feladatok gyakorlatilag mindegyike alvállalkozásba adható úgynevezett akkreditált szervezeteknek, amelyekről egyébként semmit nem tudhatunk, hiszen a törvény e tekintetben minden továbbit kormányrendelethez utal, ez nem jó irány. Ez egy kérdéses pont számunkra. Úgy gondoljuk, hogy ha ezt a rendkívül fontos feladatot további alvállalkozásba gondolja adni a törvényalkotó, akkor talán megérdemelné a tisztelt Ház, hogy megtudjuk, pontosan mit is jelent majd ez az akkreditáció, mert a törvénytervezetben jelenleg körülbelül két sor van erről, egyrészt a lehetősége, másrészt az, hogy fölhatalmazza a kormányt egy kormányrendelet megalkotására, ami ezt tovább pontosítja.
De ami a lényege ennek az egész kulturális örökségvédelemről szóló törvény megalkotásának vagy újraalkotásának, az a nagyberuházásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. Amikor annak idején ezt a törvényt módosítottuk a nagyberuházások védelme és felgyorsítása érdekében, én úgy fogalmaztam meg, hogy a kommunisták negyven-ötven évig azt énekelgették, hogy a múltat végképp el kell törölni, ezzel szemben a Fidesz-kormányzat, amely magát nemzetinek és kereszténynek vallja, azt fogalmazza meg ebben a törvényben, hogy a múltat végképp el kell fedni; a nagyberuházások kapcsán nem kell nagyon kutakodni, hogy mi mindent takarhat hazánk földje, jobb azt befedni és a nagyberuházásoknak zöld lámpát biztosítani. Ha az előző törvénymódosítás egyes fokozatból kettes fokozatba tette a nagyberuházások ütemezését, akkor sajnos most azt mondhatjuk, hogy ez hirtelen ötös fokozatba emeli azzal, hogy nem végképp el kell fedni, hanem végképp el kell tolni.
Ez a törvényjavaslat 33. §-ától szóló intézkedéseket jelenti, és arról van itt szó, hogy bizonyosfajta megelőző feltárásokat kell majd elvégezni a nagyberuházásokkal kapcsolatban. Ezeket a megelőző feltárásokat három kategóriába sorolja a törvénytervezet, úgymint régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy teljes felületű feltárást. Leginkább a régészeti megfigyelés az, ami számunkra igencsak kérdéses, mert ennek egy alpontja azt mondja, hogy régészeti megfigyelést kell előírni, ha a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el. Itt valaki már felemlítette például a Déli Áramlat kérdését. És egy nagyberuházás kapcsán az emberben felmerül, mit is jelent az, hogy műszaki jelleg.
(10.10)
Talán van olyan beruházás, aminek nincsen műszaki jellege? Ez az a gumiparagrafus-rész, amibe gyakorlatilag bármit bele lehet magyarázni, bármifajta indoklást ehhez hozzá lehet fűzni, és igen, e tekintetben a hatóság teljesen szabad kezet kap, hogy adott esetben csak régészeti megfigyelést írjon elő. Az, hogy ez a megelőző feltárás hogyan történik meg, arra ugyanezen paragrafus egy későbbi pontja vonatkozik, ami szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak bizonyos adatszolgáltatás után e tekintetben 15 napon belül meg kell kötni a szerződést. Magyarul, hogy egy adott beruházás kapcsán milyen jellegű előzetes feltárás történik, azt pikkpakk, 15 napon belül kívánja lerendezni ez a törvényjavaslat. (L. Simon László: Szerződést kötnek.) Tessék? Szerződést. Na de a szerződés arra vonatkozik, hogy milyen típusú előzetes feltárásnak kell megtörténnie, azt viszont meg kell hogy előzze, hogy a műszaki jellegtől függően meghatározzák, hogy itt most tulajdonképpen mire is van szükség. Ez számunkra rendkívül veszélyes gondolatnak tűnik.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy az előzetes feltárás alapja a földmunka. Mit nevezünk régészeti földmunkának? Nem régészeti szakmai tevékenységet - írja a törvény. Ez egy új definíció, ami most bekerült. Egy tükörfelület készítése, amely nem a beruházás földmunkájával azonosan egyenlő - írja a törvénytervezet, ami számomra egyébként kérdéses. Na, ez a földmunka például már alvállalkozók által elvégezhető, és ekkor a szakmai irányítás csak régészeti megfigyelés lesz, ami azt jelenti, lefordítom magyarra, hogy minden törvényhozó számára érthető legyen: a homloktolóban ott ül majd egy régész, és azt figyeli, hogy tolják el múltunkat? Körülbelül ezt jelenti, ami ide le van írva, és ezt nagyon veszélyes iránynak tartom.
Na most, ezen előzetes feltárásnak, ugye, lesz egy szakmai dokumentációja, ez az előzetes régészeti dokumentáció, amit szintén igen gyors ütemben kell elvégezni. Ennek a záródokumentuma az úgynevezett feltárási projektterv. E tekintetben a következő a helyzet. Ugye, a hivatal lesz az, ez az új jogosítványokkal felruházott Forster Gyula Hivatal lesz az, ami ezt a projekttervet majd a nagyberuházó részére elküldi. Ekkor a beruházó a projekttervet majd véleményezi, módosíthatja, kiegészítheti s a többi. És itt a véleményét figyelembe kell venni műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt, ha ezek valamilyen módon akadályozó tényezőt jelentenek.
Ez most számomra építészként a következőt jelenti, de szerintem minden állampolgár számára is. Ha valaki építési engedélyt akar kérni, akkor maga az építtető csináltatja meg a tervet, beviszi a hivatalba, ami azt véleményezi, kiegészítést kér s a többi, és a végén rábólint vagy sem. És ezek után az építtető bízza meg a kivitelezőt. Itt azonban egy fordított építési engedélyről van gyakorlatilag szó, itt a hivatal a terveztető, és az építtetővel hagyatja jóvá ezt a tervet, és a végén a hivatal ezek alapján megbíz, mondjuk, egy akkreditált szervezetet, hogy végezze el ezeket az előzetes feltárásra vonatkozó munkálatokat.
Azt, hogy a nagyberuházás esetén végzett régészeti feltárás időtartama továbbra sem változik, rendkívül szűkre van szabva, tehát 30 nap, ami esetlegesen 10 nappal meghosszabbítható, annak idején is kifogásoltam, és most is azt gondolom, hogy ez nagyon kevésnek bizonyulhat.
Most viszont, mivel az időm rendkívül szűkösre van már szabva, ezért a műemléki kategóriákba sorolás kapcsán szeretnék egy-két szót szólni. E tekintetben ugye, a nemzeti vagyontörvény már előzetesen egy elég nagy érvágás volt szerintem. Itt arról van szó, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jellegű műemlékké nyilvánított egyes műemlékeket, ilyen értelemben már szűkre szabta a műemlékeket. Mondok egy példát, miről beszélek. Korábban ugye, törzsszáma, azonosító száma volt a balettintézetnek. Ez például nem került be valamilyen oknál fogva a nemzeti vagyontörvénybe, az a balettintézet, amelynek kapcsán, tetszenek emlékezni, Tarlós István és Orbán Viktor egy közös buszos kirándulás kapcsán arról beszélgettek, hogy ha a főpolgármester úr kezdeményez egy ilyen törvényt, akkor majd Orbán Viktor csinál olyat, ami alapján ezt védelem alá lehet helyezni, és meg lehet menteni.
Sajnálatos módon ez nem történt meg, és az, amit most önök itt kezdeményeznek, nevezetesen, hogy a műemléki kategóriákat teljesen átszabják, inkább csak azt veszélyezteti, hogy az eddig 3. kategóriába sorolt műemlékek most végképp eltűnhetnek a műemléki nyilvántartásból. Mi annak idején azt kezdeményeztük, hogy van az a 191/2001. kormányrendelet, ami négy kategóriába sorolja a műemlékeket bírságolás tekintetében, és ezeket a bírságolási kategóriákat föl lehetne emelni jóval nagyobb mértékre, és a hozzá tartozó szorzókat is meg lehetne emelni. Az a műemléki kötelezés, aminek alapján aztán ezek helyreállítását is be lehet hajtani, adott esetben már elég ösztönző lehet, mondjuk, egy balettintézet tulajdonosa számára is, hogy a műemlékkel megfelelőképpen bánjon.
Ugyanakkor, amikor arról beszélnek önök, hogy gazdaságilag is hasznosítani kell egyes műemlékeket, felmerül például a Vajdahunyadvár sorsa. Nem tudom nem önök elé hozni azt a társadalmi felháborodást, ami e tekintetben van. Ugye, felmerült, hogy a Vajdahunyadvárból kikerül a gyakorlatilag már 100 évvel ezelőtt odatelepített Mezőgazdasági Múzeum, és hát ugye, a Városliget sorsa kapcsán az is felmerült, hogy igen, itt egy kaszinó fog megvalósulni. Vajon önök gazdasági hasznosítás kapcsán pont ilyenekre gondoltak volna? Ezért lenne az önök által megfogalmazott társadalmi igényre szükség?
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
