DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, hogy az MSZP-frakció támogatja ezt az előterjesztést, ami, ahogy államtitkár úr fogalmazott, egy egyszerű amnesztia. De azért azt is hozzá kell tennem, hogy ez azért egy hibát korrigál. Tehát államtitkár úr bevezetőjében, amit úgy kezdett felütésként, hogy minden szempontból sikeres, ez az előterjesztés mutatja, hogy nem volt minden szempontból sikeres. Sőt, rendkívül sok izgalmat és problémát okozott, amit azért szeretnék megemlíteni ennek a napirendnek a tárgyalásánál.
Tehát az új, megtett úttal arányos útdíj bevezetését követő időszakban felmerült problémákra tekintettel lehetőség lesz meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelemre mentesíteni a fuvarozókat a 2013. július 1-je és 2014. március 31-e közötti időszakban a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságok megfizetése alól. Milyen érdekes, március 31., és április 6-án volt a választás! Márciusban azért le tudott ülni a kormány az érdekképviseletekkel, akik már azért sokkal hamarabb, fél évvel korábban is éles hangon kifejtették problémájukat. Ilyen, ha az úthasználó utólag, az úthasználat megkezdését követően váltotta meg az úthasználati jogosultságot, tehát végül is rendelkezett valamilyen jogosultsággal, csak nem megfelelő időben váltotta ki. Ebben az esetben az utazása elején nem rendelkezett ugyan még az út használatára ezzel a jogosultsággal, de fizetési kötelezettségének később eleget tett. Mivel viszonylati jegy váltása esetén ezt utólag nem tehette meg szabályosan, ezért a bírság kiszabása a jogszabály szerint megalapozott volt.
Az ilyen esetek nagy száma visszavezethető egy bizonyos korábbi gyakorlatra, amit államtitkár úr is említett, ahol a jogosultságot az adott időszakra váltották meg, rendszerint az úthasználat megkezdését követően. Az ellenőrzési rendszer hiányosságaiból adódóan, ha elég gyorsan vásároltak jogosultságot, akkor jó eséllyel elkerülhető volt korábban a szankcionálás, így rögzülhetett egyfajta, a tavaly július 1-jével bevezetett rendszerben már nem megengedhető gyakorlat.
A másik ilyen feltétele az amnesztiának, amikor az úthasználó definiálta előre az útvonalát, azzal összefüggésben az úthasználati díjat meg is fizette, azonban menet közben valamilyen okból, esetleg utólag kedvezőbbnek tartott egy másik útvonalat, vagy az előre definiált útvonalról letért időközben kapott feladat miatt, és ekkor már nem váltotta meg az új, eltérő útvonalra vonatkozó úthasználati jogosultságát. Mindegyik esetben lényeges, hogy az úthasználó jóhiszemű volt, tehát megfizette vagy nagyon nagy részben megfizette az úthasználatot, de az elkövetett valamilyen hiba miatt a teljesítés nem tekinthető szerződésszerűnek vagy jogszerűnek.
Hangsúlyozni kell, hogy a kialakított rendszer az útdíj megfizetésének kikényszerítését akarja elérni, és nagyon helyesen nem a bírságolás elterjedését célozta meg. Nem akarok itt utalni a szakmányban bírságoló, gyorshajtást figyelő rendőrökre, ahol szintén egy megelőző gyakorlat talán helyesebb lenne, mint a guillotine. De visszatérve ide az előterjesztéshez, indokolt ezen esetekben a bírság megfizetése alóli egyszeri mentesítést megadni.
A kormány a törvényjavaslattal gyakorlatilag elismerte, hogy az egyszerűsített nevén HU-GO bevezetése megfelelő felkészülési idő biztosítása nélkül történt meg. Tehát ez is ellentmond a minden szempontból sikeres minősítésnek. Amint az közismert, akkor a csapból is ez folyt, már az első napon becsődölt az elektronikus útdíjfizetési rendszer. Lefagytak az automaták, nem működött a műholdas kapcsolat megbízhatóan, több kilométeres, esetenként több tíz kilométeres sorok alakultak ki határátkelőknél. Már az induláskor sajnos kétszer lefagyott a rendszer is, tehát nemcsak az automaták fagytak le, hanem az egész rendszer.
Nehogy azt higgyék a jelenlévők, hogy a káröröm mondatja ezt velünk. Mi menet közben is jó előre fölhívtuk a figyelmet, hogy próbaidő nélkül egy ekkora súllyal, teherrel járó rendszert kockázatos bevezetni. Sajnálatos, hogy az élet a mi aggályainkat, illetve az érintettek aggályait igazolta. Az induláskor tudott volt, hogy eleve nem kész ez a rendszer. Elmaradt a tesztüzem, nem jutott már rá idő. Az ellenőrzési rendszer nem épült ki teljeskörűen, a közreműködők auditálása nem történt meg, ahogy említettem, nem volt felkészülési idő egyik oldalon sem. Nem volt elegendő fedélzeti berendezés az országban, nem lehetett tudni, hol lehet viszonylati jegyet venni, milyen jeggyel közlekedhetnek a fedélzeti berendezéssel nem rendelkező fuvarozók. És a külföldiek szinte semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptak. Teljes káosz volt a mezőgazdasági járművek és az autómentők státusát illetően is.
Az MSZP korábban is jelezte, hogy a 2013. július 1-jei bevezetéshez képest a szabályozás jelentős késéssel született meg, így a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsikat üzemeltető vállalkozások nem tudták tervezni a díjaik mértékét, és az útdíjköteles útszakaszok ismerete nélkül, merthogy nem volt meg a szabályozás, egy ex lex helyzettel találták magukat szembe.
Mindezeket figyelembe véve a jelen törvényjavaslatot az MSZP elfogadásra javasolja, támogatja, mivel, ahogy elhangzott, jelentős számú, több mint száz hazai kis- és középvállalkozó fuvarozónak jelentős tehercsökkenési lehetőséget hoz. De fordítva is lehet mondani, ezt legalább őszintén fogalmazta meg államtitkár úr, ezek a cégek bedőlnének, ha ez a törvénymódosítás most nem születne meg. Tehát erre mindenképpen szükség van. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy ez az engedmény a kormány korábbi, nem megfelelő felkészülési időt biztosító, eredendő hibájának részleges korrigálását tartalmazza. Tehát kevéssé a felhasználók okozói ennek.
(21.10)
Másrészt a hazai fuvarozókra is Európa egyik legdrágább útdíját vetette ki a kormány. Tehát amikor büszkén számol be az államtitkár úr, hogy 190 milliárd forint bevétele származik ebből a költségvetésnek, akkor azt azért tudni kell, hogy az a 190 milliárd továbbmegy a fuvarozókra, és a fuvarozók idővel tovább kell hogy hárítsák a felhasználókra, tehát előbb-utóbb - már most utóbb vagyunk, mert majdnem másfél éve megy a rendszer - átmegy a szállított áruk árába, elsősorban az élelmiszerárakba.
A késői órára való tekintettel azt a rémtörténetet már nem is akarom ismertetni, hogy milyen vargabetűk után született meg az, hogy itt 2012 augusztusában a Multi-Contact Consulting Kft. és a Clarity Consulting Informatika és Menedzsment Kft. konzorciumának tanácsadása mellett alakult ki ez az előterjesztés. Volt egy nyertes, a Getronics Magyarország Kft., amelyik kereken 35 milliárd forintért elnyert egy tendert, aztán nem merte aláírni a szerződést, mert itt szóbeszédek szerint az alvállalkozóit, mondjuk úgy, lebeszélték a szerződés aláírásáról. Tehát olyan nagyon fideszesen történt ennek az előkészítése bodicsekekkel, titkosítással, ahogy a paksi szerződésnél is tapasztaltuk, és végül egy minősített eljárás keretében, titkos eljárás keretében került megvalósításra, és mint ahogy itt tapasztaljuk a korrekció szükségessége miatt is, nem hibátlanul.
Úgyhogy én azt javasolnám, hogy ezt azért illő szerénységgel kezelje a kormány, és azért azt is felvetném, hogy amikor a fuvarozás költségei a használatarányos útdíj miatt jelentősen megnőnek Európa legdrágább úthasználati díjának következtében, akkor gondoljon a kormány arra is, hogy az üzemanyagár-csökkentésben még van lehetőség: az Európai Unió által minimumként rögzített jövedékiadó-mérték mozgásterén belül még csökkenteni lehetne például a gázolaj jövedéki adóját több mint 20 forinttal, a cseppfolyósított földgáz jövedéki adóját több mint 70 forinttal, de az ólmozatlan benzinnél is 22 forinttal csökkenteni lehetne az árakat.
Persze lehet azt mondani, hogy ez édeskevés ahhoz képest, ahová az üzemanyagok ára 2010 óta felszaladt, mert átlagosan 100-120 forinttal nőtt meg az üzemanyagok literenkénti ára; ebben döntően a forint gyengítése van. Arról is ritkán beszélünk, hogy mitől van annyi pénze a Magyar Nemzeti Banknak. Hát sok-sok áttéten keresztül a forint gyengítéséből! Tehát van emögött más gazdasági összetevő is, de ha már így sikerült a kormánynak lemenedzselni a használatarányos útdíj bevezetését, hogy mintegy 2 milliárd forint bírság halmozódott fel azoknál a cégeknél, akik nem tudnak ennek eleget tenni, akkor jóhiszeműen jártak el, de az akkori törvény nem tette lehetővé, hogy korrekcióval éljenek. Most legalább elismerve ezt a hibát, adjon lehetőséget a törvényhozás arra, hogy ezek alól a büntetések alól mentesüljenek.
Úgyhogy ezen meggondolások mellett támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
