DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Elnök Úr! Egy autópálya-rendszerrel szemben a világon mindenütt, de Európában bizonyosan néhány alapvető követelményt fogalmaztak meg. Az egyik, hogy az egész országban egységes legyen, egységes elvek szerint legyen szabályozva, egy országban mindenütt megfizethető legyen, megfeleljen annak az általános európai követelménynek, hogy a használó fizessen, és elősegítse a gyorsabb, biztonságosabb, környezetkímélőbb gyorsforgalmi utak minél nagyobb arányú használatát. (Gőgös Zoltán: Ettől hogy lesz gyorsabb?) Ezeket, gondolom, önök sem vitatják.
A gyorsforgalmi hálózat a közösségi forrásokból és az adófizetők adóforintjából épült ki. A hozzáférés azonban egyenlőtlen, a díjmentes hálózat közel fele Pest megyében található. A megyei matricarendszer bevezetésével a sztrádákat használóknak azonos módon kell kivenni részüket a díjfizetésből is. Az azonos közlekedési feltételek biztosítása esetén azok használati díjának is egyformának kell lennie. Nemzetközi kitekintéssel látható, hogy Ausztriában és Szlovéniában egyáltalában nincsenek, Csehországban és Szlovákiában pedig csak rendkívül kis számban találhatók - és azok is többnyire városon belül - díjmentesen használható gyorsforgalmi utak. Magyarországon városon belül gyorsforgalmi utak nincsenek.
A díjmentes szakaszok igazságosabb helyzetet teremtő megszüntetése nem vezet az autópályák elkerüléséhez. A párhuzamos ingyenes szakaszok használata súlyos időveszteséggel, a hosszabb megtett út miatt havi 400 forintnál lényegesen magasabb többletköltséggel jár. Éppen ezért nem kell tartani a forgalom nagyarányú és tartós átterelődésétől az agglomerációs települések és a külső kerületek útjaira. (Kunhalmi Ágnes közbeszólása.) Az autós forgalom jelentős részét a munkahelyükre általában kis távolságon, napi rendszerességgel, úgynevezett hivatásforgalomban utazók teszik ki, többségük az éves matrica miatt akkor sem veszi igénybe az autópályákat, ha az egyébként rendelkezésre áll.
A rendszeres autópálya-használat egy megyében a korábbi 43 ezer forint helyett a jövő évtől mindösszesen 5 ezer forintba kerül (Gőgös Zoltán: Na, ne!), így a munkahelyükre ingázók, rendszeresen közlekedők akár több megyényi távolságból is, például a fővárosba autózók kiadásai a töredékeire csökkennek. (Gőgös Zoltán: És akkor miből lesz bevétel?) Az utazási szokásokhoz igazodó matricavásárlással egy megye esetében a korábbi költségeknek mintegy 90 százaléka, de még négy megye esetében is legalább a fele megtakarítható. Az éves megyei matrica ára kevesebb a kétheti és alig valamivel több egyetlen havi országos matrica áránál.
A megyei matrica bevezetése nagy megtakarítást jelent több százezer családnak, akik a jövőben alig több mint havi 400 forintért, havi 400 forintért (Derültség az MSZP soraiban.) használhatják a lakóhelyükhöz közeli autópályahálózatot. Budapest valamennyi megyéből, illetve a fővárosból minden vidéki célállomás kedvezőbben, olcsóbban lesz elérhető, mint korábban. (Zaj az ellenzéki padsorokban.)
A közösségi elvárás teljesítése: az Európai Unió a „használó és szennyező fizet” elv egyre szélesebb megvalósítását várja el a tagállamoktól. Ezt a célt szolgálta Magyarországon az e-útdíjrendszer tavaly nyári sikeres bevezetése, és ebbe az irányba hat a matricás díjak fokozatos egységesítése is.
Nagyon fontosnak tartjuk a népszerűsítést. (Derültség az ellenzék soraiban.) Ma Magyarországon - a jelenlegi kiépítettség mellett is - az autópályahálózat sűrűsége európai átlagban is elfogadható.
(8.10)
Kiemelt kormányzati cél, hogy ehhez a hozzáférést minden állampolgár, minden autós számára azonos feltételekkel biztosítsuk, lakjon az Budapesten, lakjon Pest megyében, Szabolcsban vagy Baranyában.
Kevesebb, hiszen a jelenlegi rendszer azt eredményezte, hogy az autóhasználóknak eddig csak 3 százaléka vásárolt éves matricát (Gőgös Zoltán: Mert nem volt rá szüksége!), holott nyilvánvaló, hogy mind a használóknak, mind az autópálya tartós fenntartásának az éves vásárlás az alapvető érdeke. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Gőgös Zoltán: Államtitkár úr!)
Köszönöm a lehetőséget, és bízom benne, hogy sikerült meggyőznöm önöket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Derültség az MSZP padsoraiban. - Kunhalmi Ágnes: Most gondolkodom! - L. Simon László: Látszik!)
