HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről igyekeztem itt lenni már a vita legelejétől, de sajnos időközben el kellett hogy menjek egy bizottsági ülésre, és pont annál a rendkívül vérfagyasztó mondatnál mentem ki, amikor Hiller képviselőtársunk a sötét középkorhoz hasonlította az egyházi intézmények túlsúlyát az oktatásban. (Dr. Hiller István: Nem ezt mondtam!)
Kedves Képviselőtársam! Hadd emlékeztessem csak egy mondat erejéig önt arra, hogy a Fasori Evangélikus Gimnázium messze a legtöbb Nobel-dí-jast és akadémikust adta ennek a nemzetnek az összes többi oktatási intézményhez képest, de hát nyugodtan említhetném, mondjuk, az ezeréves bencés oktatási intézményünket is, az is élen járt a minőségi oktatásban. Úgyhogy ne haragudjon, de az ilyen jellegű kijelentéseket a legmesszebbmenőkig vissza kell utasítanom, mindamellett, hogy azt a megjegyzést viszont ön engedje meg nekem, hogy az 1949-52-es iskolaállamosításokat viszont az egyiptomi tíz csapáshoz hadd hasonlítsam, ha már ilyen történeti korszakokról beszélünk.
Amit viszont az államtitkár úrnak szeretnék mondani, az a következő. Hallom, államtitkár úr, és ez fantasztikus dolog, hogy milyen finanszírozási többlet van ezek szerint a járási tankerületeknél, illetve a KLIK-nél. De akkor azt mondja meg nekem, tisztelt államtitkár úr, hogy vajon a következő évi költségvetésben miért van szükség az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás kifizetésére.
Annak idején, amikor bejelentették az oktatási intézmények teljes államosítását olyan értelemben, hogy már nemcsak a fenntartás, de már a működtetés is nem az önkormányzatoknál, hanem az államnál lesz, ön azt is elmondta, hogy a feladat átvételével együtt az is fog járni, hogy a finanszírozás az államnál lesz.
Ehhez képest ezen kijelentését talán egy héttel meghaladóan kaptunk egy olyan költségvetési módosító indítványt, ami már viszont arról szólt, hogy igen jelentős elvonások lesznek az önkormányzatoktól, körülbelül 50 milliárd forint erejéig, részben úgy, hogy a központi finanszírozásból kevesebbet kapnak bizonyos önkormányzatok, részben pedig egy az egyben saját bevételüket vonják el. Tudjuk, hogy a 32 ezer forint/fő fölötti adóerő-képességű önkormányzatoknál 20 usque 100 százalékos elvonások lesznek bizonyos feladatok tekintetében.
Most, hogy az önkormányzatok a költségvetési koncepciójukat tárgyalják, tudjuk, hogy ez most már nem kötelező műfaj, de ennek ellenére, hála istennek, nagyon sok önkormányzat még él ezzel a lehetőséggel, már csak azért is egyébként, mert rendre-módra előkerülnek a nagyobb önkormányzatoknál, hogy mennyit is jelent ez a bizonyos elvonás. Hadd mondjam el, hogy több száz millióval, adott esetben milliárdos nagyságrenddel több az elvonás, mint amit eddig az egyes önkormányzatok ráköltöttek az iskolájukra. És nem azért, mert nem foglalkoztak velük eleget, hanem azért, mert ennyire aránytalan a rendszer. Bizony ezt az elvonási többletet az önkormányzatoknak valahonnan ki kell pótolni, hogy más feladataik ne sérüljenek.
Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondoljuk egyébként, hogy ez az egész koncepció, amit önök a szolidaritási hozzájárulásra kitaláltak, alaptörvényellenes, már csak azért is, mert a saját bevételeiket vonják el az önkormányzatoktól, pedig az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz csak a központi támogatásokkal kapcsolódik; magyarul, csak annyiban, amennyit az államtól kap, nem annyival, amennyit az állam elvon az önkormányzatoktól. Tehát ez egy olyan fordított logika, ami sajnos, de sem az Mötv.-nek, ami szintén egy kétharmados törvény, de hát még az Alaptörvénynek sem felel meg.
Ezért úgy gondoljuk, hogy ez az egész rendszer igazságtalan, és ha már az államtitkár úr bejelentette nekünk azt a nagyszerű, fantasztikus hírt, hogy sok-sok milliárd, tízmilliárd meg fog maradni ebből az évből a jövő évre, akkor ugyan vonják már vissza ezt a költségvetési hozzájárulást.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
